Ismét Párizst választottam úti-célul. Buszjegyet a Eurolines-nál vettem, szállást utazási irodán keresztül foglaltam, három csillagos szállodában, reggelivel. A szálloda Párizs belvárosában, a Montmartre közelében volt. A városban metróztam és gyalogoltam. Nagyszerű érzés volt így szabadon visszatérni, nem csoportos utasként. Majdnem mindent meg tudtam nézni, ami korábban kimaradt.
Egy teljes napot töltöttem a Musée d’Orsay-ban, ami egy pályaudvar épületében kapott helyet. Az impresszionisták a kedvenceim, így hatalmas élményt jelentett az alkotásokat a valóságban látni. Itt látható Edgar Degas: Tizennégy éves táncosnő szobra, Renoir: Táncmulatság a Moulin de la Galette-ben. Claude Monet: Kék vízililiomok festménye, Édouard Manet-tól a Reggeli a szabadban, Gaugain színpompás szimbolista alkotásai, Toulouse-Lautrec párizsi asszonyokat és az éjszakai életet bemutató munkái. Ráadásként örök kedvencem, Vincent Van Gogh alkotási: az Auvers-i templom, Paul Gachet doktor, Van Gogh hálószobája.
A St-Germain -des-Prés a II. világháború után egyet jelentett a kávéházak és a bárok köré csoportosuló értelmiségi körökkel. A Café de Flore Sartre és Simone de Beauvoir kedvenc törzshelyének számított. A Les Deux Magots kávéház a bohém világ és az irodalmi élet központja volt az 1920-as években. Delacroix otthona ma a festő művészetének szentelt múzeum. A Quai Voltaire ma Párizs legfontosabb régiségkereskedéseinek az utcája. A házakon emléktáblák őrzik, hogy hol laktak a hírességek: Voltaire, Oscar Wilde, Wagner. Itt található Párizs legöregebb temploma, ami 542-ben épült. Egy tűzvészben leégett, de a 19. században helyreállították. Híres síremlékei között találjuk René Descartes 17. századi filozófusét.
Szerettem volna látni a Marais-negyedet. Itt van a világ leggazdagabb Picasso gyűjteménye, ami egy 17. századi sóadószedő pompázatos otthonában kapott helyet. Itt található Victor Hugo háza is, ami ma életének és munkásságának múzeuma.
Ekkor volt lehetőségem feljutni az Eiffel-torony tetejére is. A 324 méter magas Tour Eiffel eredetileg az 1889-es világkiállításra épült.
Amit nem szerettem volna kihagyni, az a Rodin Múzeum. Auguste Rodint tartják a legnagyobb francia szobrásznak. 1908-tól egészen haláláig egy elegáns 18. századi kastélyban élt és alkotott. Az állami tulajdonú lakás és műterem fejében Rodin az államra hagyta a szobrait. Itt van a Calais-i polgárok, a Gondolkodó, a Balzac szobor, A csók.
Amit érdemes megkóstolni, azok a sajtok, a péksütemények és a csokoládék. Nekem legjobban a szarvasgombás Brie ízlett. A pain aux raisains csiga alakú sütemény, mazsolával és vanília krémmel töltve. A pain de chocolat csokoládéval töltött péksütemény. A fougasse ropogós héjú, lapos kenyér, gyakran hagymával, sajttal, zöld vagy más fűszerekkel töltve.
Írta: Ildikó
