Svájc Európa egyik legszebb országa. Itt minden megtalálható. Alpesi tájak, kristálytiszta vizű tavak, középkori kisvárosok, régi várak és katedrálisok.
Innsbruck
A korai indulás után Hegyeshalom – Bécs – Salzburg érintésével érkeztünk Innsbruckba, Tirol fővárosába. A város jelképe az Aranytető nevű fedett erkély, amelyet I. Miksa építtetett IV. Frigyes korábbi palotájának homlokzatára. A remekművű erkélyt 3400 aranyozott rézlemez borítja.
St. Gallen
Második nap az Alberg-hágó – Feldkirch – Boden-tó útvonalon érkeztünk St. Gallenbe, Kelet-Svájc legnagyobb városába. Története 612-ben kezdődött, amikor Gallus, egy ír szerzetes ezt a helyet választotta remetelaknak. A program első részeként a barokk katedrálist és könyvtárat tekintettük meg. Az apátságnak műkincseivel és könyvtárával együtt oly fontos szerepe van, hogy a világörökség részévé nyilvánították. A könyvtár kollekciója több mint 150 000 könyvet és kéziratot őriz, köztük egy fontos ír kéziratgyűjteményt a 8-11. századból, valamint ritka 8. századi munkákat. Mindkettő az UNESCO világörökség része. Innen a schaffhauseni Rajna-vízeséshez utaztunk. Ez Európa legbővizűbb vízesése.
Zürich
Délután Zürich-ben, Svájc pénzügyi fővárosában sétáltunk. Európa egyik legélettelibb települése. Zürich a világ legnagyobb aranypiacának központja, és itt működik a világ egyik legfontosabb tőzsdéje is. Csak egy rövid sétát tettünk az óvárosban és a Bahnhofstrassén, a világ egyik legelőkelőbb üzletutcáján. Késő délután utaztunk tovább Altdorfba, a Tell Vilmos emlékmű megtekintésére. Állítólag ez az a város, ahol Tell Vilmos lelőtte a fia fejére helyezett almát.
Lugano
A harmadik napon az olasz Svájcba kirándultunk. A Szent Gotthárd-hágó vadregényes tájain keresztül érkeztünk Luganóba. A Luganói-tó Ticino kanton egyik legpompásabb természeti ékessége. Lugano városában jutott idő egy szervezett és egy szabadidős sétára is. A piazzákkal, lépcsős utcákkal és szűk, kanyargós sikátorokkal kiépült óvárost itáliai karakter jellemzi.
Locarno
Délután felkerestük az olasz Svájc másik híres városát, a Maggiore-tó partján fekvő Locarnot. A legnaposabb svájci település mérsékelt éghajlatán datolyapálmák, fügefák, gránátalmafák és rengeteg bougainviella virul. A városközpont fölött emelkedik a Madonna del Sasso kolostor, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra, a tóra és a környező hegyekre. A kolostorhoz sikló vezet fel. Az 1696-ban épült templom egy 1487-es kápolna helyén áll, amelyet azon a ponton emeltek, ahol Mária megjelent Bartolomeo da Ivrea ferences-rendi szerzetesnek.
Luzern
A negyedik nap Luzernben kezdődött. Ez Közép-Svájc legnagyobb és leghangulatosabb városa. Jelképei a Kápolna-híd és az Oroszlános emlékmű. A Kápolna-híd Európa legrégebbi fahídja, mely a 14. századból származik. A 17. században tetejének facserepeire színes jeleneteket festettek, amelyek Luzern történelmét mesélik el. 1993-ban a híd egy része leégett, de újraépítették.
Trümmelbach-gleccservízesés
Luzern után, Interlaken érintésével érkeztünk a Berni-Alpok 4000 méter magas hegyei között fekvő Lauterbrunnei-völgybe. Innen a híres Jungfrau fogaskerekű vasúttal értük el a kilátópontot. Délután megtekintettük a Trümmelbach-gleccservízesést, amely 10 vízesés egy hegy belsejében.
Lausanne
Az ötödik napon Lausanne-ba és Genfbe utaztunk. Mindkét város a Genfi-tó partján fekszik. Lausanne Svájc egyik legcsodálatosabb települése. Az óvárosban található a Notre-Dame székesegyház, Svájc leggyönyörűbb gótikus épülete. Építését a 12. században kezdték és a 13. században fejezték be. Itt található a Nemzetközi Olimpiai Bizottság központja. Lehetőségünk adódott az Olimpiai Múzeum meglátogatására.
Genf
Innen Genfbe utaztunk tovább. Itt van az ENSZ európai székhelye és itt alapították a Nemzetközi Vöröskeresztet is. Megnéztük a Diplomatanegyedet, a Nemzetek Palotáját, a St. Pierre katedrálist, ami 70 éven át, 1160 és 1230 között épült. Itt látható Kálvin széke. Állítólag Kálvin János számtalan beszédét ebből a székből mondta el a templomban. Itt nyugszik Henri de Rohan, a református egyház 16-17.századi vezetője.
Zermatt
A hatodik napon Zermatt és a Matterhorn volt az úti célunk. Zermatt a Matterhorn lábánál fekszik, 4000 méternél is magasabb hegyekkel körülvéve. Svájc egyik legismertebb és legnagyobb üdülőhelye. A települést gépjárművel nem lehet megközelíteni, csak vonattal. Innen fogaskerekű vasúttal feljuthatunk a Gornergrat sziklagerincére, 3100 méter magasságba. A panoráma lélegzetelállító.
Matternhorn
Tucatnyi 4000 méter feletti csúcs vesz körbe minket. Közöttük a Matterhorn (4478 méter). Ez Svájc egyik szimbóluma. Először 1865. július 14-én hódította meg Edward Whymper csapata. Az expedíció sajnos tragikus módon végződött, mivel három angol hegymászó és egy svájci vezető a leereszkedésnél életét vesztette. Zermattban temették el őket, ahogy sok más embert is, akik e hegyen lelték halálukat.
Chilloni vízi vár
A hetedik napon délelőtt a Chilloni vízi várat néztük meg. Ez a középkori vár Svájc egyik legizgalmasabb történelmi emléke. A Savoyai uralkodóknak épült, eredete a 11. századig vezethető vissza, de jelenlegi külsejét a 13. században nyerte el. 1536-ban a várkastélyt elfoglalták a berniek és egészen 1798-ig a berni helytartók székhelye volt. 1530 és 1536 között itt raboskodott a híres Francois de Bonivard.
Bern
A Chilloni vízi vár után tovább utaztunk Bernbe, az ország fővárosába, mely még mindig őrzi egy vidéki kisváros hangulatát. A csoportos séta alatt a legjelentősebb nevezetességeket néztük meg: Parlament, óratorony, medvepark, városháza.
Liechtenstein
Bern után Liechtensteinbe utaztunk. Ez a törpeállam Schellenberg és Vaduz uradalomból áll, melyeket 1699-ben és 1712-ben Johann von Liechtenstein vásárolt meg. A két birtokból 1719-ben hercegség alakult. Az ország demokratikus monarchia, szoros kapcsolat fűzi Svájchoz, nyitott határokat tartanak fenn, fővárosa Vaduz.
Rattenberg
A nyolcadik napon, hazafelé tartva megálltunk egy tiroli kisvárosban, Rattenbergben. Jutott idő egy kis sétára ebben a középkori hangulatú városkában.
Írta: Ildikó
Kedvenc útikönyv:
Svájc (Útitárs, Panemex, Grafo, Budapest) Megtalálod itt