Az Békés megyei látnivalók közül magasan kiemelkedik Gyula városa, ahová többször is visszatértünk. A település számos nevezetessége közül számunka a legemlékezetesebbnek a Ladics-ház, az Erkel-ház és a vár bizonyult.
Ladics-ház
A Ladics-ház egy berendezett, 19. század eleji lakóház, melyben hosszú időn át gyűjtött különleges használati tárgyak, a kor hangulatát tükröző bútorok, családi hagyatékok tekinthetők meg. A belváros egy csendes utcájában található, a Jókai utca 4. szám alatt.
A földszintes polgárház barokk stílusban épült, jegyzői lakásként, melyben dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek az épület múzeummá alakításáig. A hagyományőrző családban öt generáción keresztül megmaradtak a bútorok, tárgyak, öltözékek. A város a gyűjtemény és az épület felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre.
Erkel-ház
A több, mint 200 éves épület Erkel Ferenc szülőháza, melyben iskola és lakóház kettőssége jelenik meg. Egykori osztálytermében egy 19. századi tanterem került kialakításra, majd az épület további három helyiségében az Erkel család korábbi otthonát bemutató hálószobából, szalonból és konyhából álló berendezés látható.
Gyulai vár
A gyulai uradalmat 1403-ban adományozta Zsigmond király Maróti János macsói bánnak. A Marótiak kihalásával a terület a király, Hunyadi Mátyás tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt. Őt követően – a 16. század elején páratlan módon – asszony birtokolta a várat és az uradalmat: Frangepán Beatrix, Corvin János felesége, Mátyás király menye.
A vár Corvin János tulajdonlása alatt is fejlődött, ez idő tájt került beépítése a várudvar és az első emelet magasságában támpilléres folyosót alakítottak ki. Corvin János 1504-ben meghalt. Mivel fia Kristóf is elhalálozott, így fiúági örökös híján özvegye, Frangepán Beatrix rövid ideig egyedül kormányozta a gyulai várat, a hatalmas uradalmat és egyúttal volt Békés megyének – a magyar történelemben egyedüli módon – női főispánja is. A várban halt meg gyermeke, a Hunyadi család utolsó nőtagja, Corvin Erzsébet 1509-ben.
Annak ellenére, hogy az Alföldön állt, a kő beszerzésének nagy távolsága és költsége miatt pedig a Körösök adta agyagból égetett téglából épült, a 16. század második felében a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.
A többszintű védelmet a mai napig megmaradt téglavár, az e körül, téglából épült trapéz formájú külső vár, ennek délnyugati sarkán egy ma is látható ágyútorony, a téglavár körül felépített, öt bástyával ellátott palánkfal, valamint az ehhez kapcsolódott, földből és fából épült négybástyás huszárvár adta.
A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállítóteremben járhatják végig közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna.
Az emeleten várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható.
Szerk.: Ildikó és Zoli
