Ildikó barátnőmmel egy vasárnapot töltöttünk a fővároshoz közeli szépséges Zebegényben.
Zebegény látnivalói: Szőnyi István Emlékmúzeum, Havas Boldogasszony templom, Sziklakápolna, Trianon emlékmű, Hétlyukú híd, Kilátótorony, Dőry-kastély, Szepessy villa
Szőnyi István Emlékmúzeum
Autóval érkeztünk, a Szőnyi István Emlékmúzeum (2627 Zebegény, Bartóky József út 7.) előtt tudtunk leparkolni. Sajnos a járványhelyzet miatt a múzeum nem tarthatott nyitva, így csak kívülről volt almalmunk megtekinteni az épületet. De ki is volt Szőnyi István? A 20. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, 1924-től egészen haláláig Zebegényben élt és alkotott. Művészete itt teljesedett ki, festészetét a varázsos szépségű táj, a faluban élő emberek ihlették, egykori lakóháza és műterme 1967-től emlékmúzeum.
Havas Nagyboldogasszony templom
A zebegényi Havas Nagyboldogasszony templomot a friss diplomás építész Kós Károly és Jánszky Béla tervezte 1907-ben. Minden az ő elképzeléseiket tükrözi, az oltár, a szószék, a színes üvegablakok és a padok is. A freskókat Körösfői-Kriesch Aladár (1863–1920) festőművész tervezte. A templom csak a plébános úrral történő előzetes egyeztetés alapján látogatható.
Sziklakápolna
A Kálvária-domb alján található a Sziklakápolna, melyben a legenda szerint egykor egy remete élt. Az ő munkája a barlang jobb oldalán látható gyönyörű kő dombormű, amely Szűz Mária megkoronázását és a Szentháromságot ábrázolja. A remete halála után kibővítették a barlangot, és templommá alakították át. A kápolna mellett a hegybe mélyedve található a remete sírja.
Trianon emlékmű
Az 1930-as években a helyi lakosokból álló Dalkör elhatározta, hogy egy országzászlót és egy I. világháborús emlékművet állíttat a Kopasz-hegyen, amelyen a kálvária is áll. A feladattal Maróti Géza építészt, szobrászt bízták meg, aki bár elkezdte a munkát, az emlékművet nem fejezte be és hivatalosan nem is avatták fel, mert közbeszólt a második világháború. 2014 végén úgy határozott Zebegény önkormányzata, hogy felépíti az eredeti terveken szereplő emlékművet és mellette egy kilátót is emelnek a Kálvária-hegyen, mely 2015-re készült el.
Hétlyukú-híd
A Hétlyukú-híd egy ipartörténeti műemlék a magyar vasút hőskorából. A maga kategóriájában Magyarországon a második legnagyobb híd. 74,7 m hosszú viadukt. A 11,7×7,5 méteres dongaboltozatok falait terméskőből, íveit téglából építették. Két okból is különleges ez a vasúti műtárgy: egyfelől jól őrzi a magyarországi vasúttörténet legkorábbi időszakának építészeti stílusát, anyagait (még terméskőből és téglából épült), másfelől mind a mai napig szolgálja a vasúti közlekedést, Magyarországon abból a korból utolsóként.
Dőry-kastély
Az 1917-ben épült kastély a zebegényi Duna-parton található. Eklektikus stílusú és eredetileg a Jobaházi Dőry család birtokában volt. Jelenleg magántulajdonban van és csak kívülről tekinthető meg.
Szepessy-villa
Ki volt Amrita Sher-Gil? A magyar-indiai kulturális kapcsolatokról írt szakdolgozatomban több oldalt szenteltem neki. A magyar-indiai származású festőnő Budapesten született, a 30-as évek nyári időszakaiban sok időt töltött Zebegényben, ahol a Szepessy-villa adott ottont a családi találkozóknak. A fiatalon elhunyt művésznőt Indiában a 20. század legnagyobb modern festőjeként tartják számon, aki 1933-ban Fiatal lányok c. alkotásával elnyerte a Párizsi Szalon aranyérmét. Ezzel ő lett az egyetlen ázsiai és húsz évnél fiatalabb művész, akit a Szalon tagjává választottak.
Hiányolom, hogy Zebegényben nincs legalább egy emléktábla, ami megemlékezne erről a páratlan tehetségű művészről, de az alábbi oldalon minden érdekes információ megtalálható Amrita Sher-Gil-ről:
Egy indiai-magyar festőművésznő, Amrita Sher-Gil Zebegényben – A Dunakanyar helytörténete (blog.hu)
Duna-part
A zebegényi Duna-part annyira csodálatos! Nem csoda, hogy még Szőnyi István is megfestette. Lángost ebédeltünk a parton, közben a látványban gyönyörködtünk.
Szerk: Ildikó
