Martonvásár gazdasági és kulturális szempontból is országos hírű. 1951-ben itt létesített tangazdaságot az Agrártudományi Egyetem, melyet 1953-ban a Magyar Tudományos Akadémia vett át. Az egykori főúri kastély ma az agrártudomány kutatóközpontja.
Brunszvik Antal (1709-1780) aranysarkantyús vitéz és a Szent-István Rend vitéze, 1775-ben elsőszülöttségre korlátozott magyar grófi rangot kapott Mária Terézia királynőtől és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki.
Kiemelkedő kultúrtörténeti jelentősége Martonvásárnak, hogy a Brunszvik család vendégeként 1800 és 1806 között több alkalommal hosszú időn át tartózkodott itt Beethoven, az egyetemes zenetörténet nagy géniusza. Számos alkotásának emléke fűződik a martonvásári kastélyhoz és parkhoz.
A 70 hold kiterjedésű, természetvédelem alatt álló parkban megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek. A park közepét kis tó foglalja el, benne egy sziget, hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta felcsendülnek Beethoven melódiái.
A kastélyban kialakításra került egy Beethoven emlékmúzeum, amelyben számos, a zeneszerzővel kapcsolatos dokumentumot láthatunk, pl. a Brunszvik-család hölgytagjaival folytatott levelezéseit.
Brunszvik Antal idősebbik fiának lánya Brunszvik Teréz grófnő (1775-1861), aki a kisdednevelés előharcosa volt hazánkban. Külföldi hatás alatt, de eredeti gondolatait is felhasználva állította fel az első magyarországi kisdedóvót Angyalkert néven Budán, édesanyja házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán. 1834-ben a kisdedóvók terjesztésére egyesületet alapított. Vezérlő gondolatának a kisgyermek nevelését és a nemzeti nyelv ápolását tekintette. Kora híres nevelőivel összeköttetésben állt, a kisdednevelés tanulmányozására egész Európát beutazta. Több kutató nézete szerint Beethoven a „halhatatlan kedveshez” intézett leveleinek címzettje Brunszvik Teréz volt. Feljegyzések szerint 1824-ben Martonvásáron ő állította fel az első karácsonyfát Magyarországon. Haláláig nyolcvanra nőtt az óvódák száma, melyeket útjára indított. Unokahúgával, Teleki Blankával tevékenyen részt vett az első magyar nőnevelő intézet létrehozásában.
Gyerekkoromban rajongtam Kertész Erzsébet könyveiért, melyek a mai napig kiemelt helyet foglalnak el a könyvespolcaimon. Az írónő Teleki Blanka című regényében Brunszvik Terézről is olvashatunk.
Hasznos információk a kastélyról:
Külön vagy kombinált jeggyel látogatható az Agroverzum, a Beethoven emlékmúzeum + kastélypark vagy a kastélypark.
A parkba kutyát bevinni nem lehet.
Szerk.: Ildikó