Bécsi kapu tér
A tér szinte minden épülete műemlék, barokk, copf és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal.
Északról a Sforza-bástya és a Káptalandomb, keletről a Szabadsajtó utca, délről a karmelita templom, nyugatról a Rába-kettőshíd határolja. A Rába felől a 16. század közepétől falak zárták le, ott állt egykor a város nyugati, reneszánsz stílusú Bécsi kapuja, melyet Miksa német-római császár építtetett 1568-ban. 1809-ben a napóleoni francia sereg súlyosan megrongálta, így 1860-ban elbontották. A tér azonban ma is viseli a nevét.
Kisfaludy-szobor
A Bécsi kapu téren, a karmelita templom előtt látható. A Győr környékéről származó, Téten született Kisfaludy Károly (1788-1830) író, költő bronzból öntött szobrát, Mátrai Lajos művét 1892-ben, a Radó-szigeten állították fel. Az avatáson Jókai Mór is beszédet mondott. A gyakori árvízi károk miatt, 1921-ben került át mai helyére.
A szoborhoz helyi legenda is fűződik. Ha nem vigyázunk és tilosban parkolunk, könnyen felkerülhetünk a kezében tartott jegyzetekre, mint azok a diákok, akik elkésnek az iskolából. Ez azért mosolyogtató, mivel a bencés gimnázium diákjaként, Kisfaludy a tanárok réme volt.
Karmelita templom és rendház
Kollonich Lipót győri püspök, későbbi esztergomi érsek jelölte ki Győrt, azon városok egyikeként, ahol a Németországból érkező karmelita rend megtelepedhetett.
Eredeti épületük átépítésén húsz évig dolgoztak, végül mégis le kellett bontani, annyira menthetetlenek voltak az alapjai.
Az új rendház és templom építése 1714-ben kezdődött Wittwer Márton, az építész Athanáz testvér tervei alapján. Győrben nevéhez fűződik még a Német Ispita templomának és a Kálvária-domb kápolnáinak építése.
Először a rendház nyugati, a folyóval párhuzamos szárnya készült el, majd 1725-ben a templom. Ovális alaprajza és a különálló torony miatt szerkezetileg különlegesnek számít. Homlokzatán Szűz Mária, Avilai Szent Teréz és Keresztelő Szent János szobrai láthatóak.
A mellékoltárok festményeit a nápolyi származású osztrák festő, Martino Altomonte, a szentek szobrait a dél-tiroli Ferdinand Stuflesser készítette.
Hab-Mária szobor
A karmelita templom jobb oldalán, egy nyitott kápolnában a magyarországi barokk egyik legszebb szobrászati alkotását csodálhatjuk meg, a Hab-Mária szobrot. Bizonyos források szerint, alkotója Giovanni Giuliani velencei születésű szobrászmester, aki 1690-ben Bécsben telepedett le.
A szobor az első győri árvízi emléknek tekinthető, nevét onnan kapta, hogy neki tulajdonították a Rába áradásának megfékezését. Eredetileg a Radó-sziget vár felőli oldalán állt, 1861-ben felújították, majd 1891-ben került át mai helyére.
Radó-sziget
Győr egyik legromantikusabb része a Rába ölelésében fekvő Radó-sziget, melyet a Belvárossal és Újvárossal egy-egy híd köt össze, ezek alkotják a Rába-kettőshidat.
Kevesen tudják, hogy nem természetes képződmény, a győri vár ostroma idején készült metszeteken még nem szerepel. 1660-70 között épültek ide a vár elővédbástyái, az egykori falak kivehetőek a sziget nyugati oldalán és déli csücskén.
A sziget hivatalos elnevezése Sétatér volt, mai nevét Radó Kálmánról, a Rábaszabályozási Társaság volt igazgatójáról kapta.
Szintén kevesen tudják, hogy 1798-ban a sziget déli felén épült az ország első vidéki kőszínháza, amit azonban 1933-ban a mellette álló étteremmel együtt sajnos elbontottak.
Cziráky-emlékmű
Az élményfürdőnek és strandnak otthont adó földnyelven magasodó vasbeton obeliszk a Cziráky-emlékmű. 1913. október 5-én állították gróf Cziráky Béla (1852-1911), a Rába-szabályozás irányítójának emlékére. Horváth Adorján győri szobrászművész monumentális alkotása. A városi uszodában, az emlékmű előtti medence a helyi köznyelvben ma is a „Cziráky” névnek örvend.
Vizicsikó szobor
A halfarkú lovon ülő, kezében fáklyát tartó nőalak Győrt, a három folyó városát szimbolizálja. Makrisz Agamemnon görög származású szobrászművész 1956 körül kapott felkérést az új győri vasúti pályaudvar épületének peron felőli oldalának díszítésére. Ha szokványos öntvényből készül, legalább hatvan mázsa lett volna a súlya, végül egy milliméteres vörösréz lemezből készítették, mert így a súlya csak hat mázsa lett. A szobor helye nem bizonyult jó választásnak, magasfeszültségű huzalok közelében, a perontető fölött szinte észrevétlenül bújt meg. Végül új helyet kerestek neki, melyet a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál, a strandsziget sarkán találtak meg. 1981 novemberében, Szlávics László restaurálását követően állították fel új helyére.
Esterházy-palota
Győr belvárosának egyik legimpozánsabb épülete, a három utca közé ékelődő Esterházy-palota a 18. század második felében nyerte el mai formáját. Építtetője, gróf Esterházy Gábor középkori eredetű apró házak összeépítésével alakíttatta ki városi palotáját, megőrizve a homlokzat barokk szobordíszeit, a hermás Király utcai kapuzatot és a győri nevezetességnek számító zárt sarokerkélyt. Homlokzatán a mai napig látható az építtető monogramjával ellátott családi címere.
A palotában jelenleg időszaki kiállítások tekinthetők meg.
Napóleon-ház
A 17. századi eredetű, mai barokk formáját 1767-ben elnyerő épület egykori vendégéről, Napóleonról kapta a nevét.
Ma a Győri Grafikai Műhely és Kiállítótér otthona, mely kortárs magyar és egyetemes képzőművészeti alkotások időszaki kiállítóhelye.
Váczy Péter Gyűjtemény – Magyar Ispita
A 18. századi műemléképület – eredetileg ispotály – a Dr. Váczy Péter történész (1904-1994) egykori magángyűjteményét bemutató kiállítás helyszíne.
Baross út
Győr egyik legforgalmasabb útvonala, a Káptalandomb déli peremétől észak-déli irányban átszeli a Belvárost, majd a vasút felett átívelő Baross-hídon keresztül Nádorvárosban folytatódik. Belvárosi szakasza Győr legjelentősebb, közkedvelt sétálóutcája, számos üzlettel, étteremmel.
Szent György-díszkút
A Baross úton láthatjuk a Belvárosban, a szobor Rieger Tibor alkotása, melyet a művész 1998-ban készített.
Csónakos szobor
A csónakos szoborként ismert alkotás a Baross úton, a sétálóutca közepén található. Paulikovics Iván 1997-es alkotása. A szobor, mely a Nosztalgia egy letűnt életkor címet viseli, nagy népszerűségnek örvend a helyiek és az idelátogatók körében.
Baross Gábor szobor
A Baross u. 33. sz. alatti épület előtt található, Rieger Tibor alkotását 2016. szeptember 30-án avatták fel.
Baross Gábor (1848-1892) a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója, a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság- és közlekedéspolitikusa. A vasútügy fejlesztésében elért eredményei miatt „vasminiszternek” nevezték.
Kismegyeri csata emlékműve
A 82-es főút győri szakasza melletti parkban, egy kisebb dombon, a magtár közelében található.
A győri vagy kismegyeri csata (1809. június 13-14.) a napóleoni háborúk egyetlen Magyarország területén zajlott csatája során az osztrák-magyar hadsereg és a magyar nemesség hada csapott össze Napóleon seregével. Az emlékművet a csata helyén állították fel az itt elesett hősök emlékére. A magyar, német és francia nyelvű emléktábla tanúsága szerint, a nemesi felkelés oldalán 39 600 fő harcolt a franciák 40 ezer fős seregével szemben, a két oldalon elesettek száma 3 031 fő volt.
Az emlékművet a kismegyeri csata 200. évfordulója előtt nem sokkal, 2009 áprilisában megrongálták, a bronz turulszobrot fémtolvajok ellopták.
2010. június 12-én, a csata 201. évfordulója alkalmából adták át a helyreállított emlékművet, Lebó Ferenc győri szobrászművész a megkerült darabok felhasználásával alkotta újra a turulmadarat.
Szerk.: Ildikó és Zoli
