Vonattal érkeztem a „Kis-Balaton fővárosába”, Vörsre, hogy ellátogassak a környék három kilátójához. A vasúti megálló ideális kiindulópontnak bizonyult, hiszen a síneken átkelve máris az első két kilátó felé tartottam.
Vörsi kilátó
A Marót-völgyi csatorna fahídja után a Keszthely – Kis-Balaton Körtúra kerékpáros túraútja balra elkanyarodik, én egyenesen haladtam tovább, s bal kéz felé hamarosan megpillantottam a kilátót. Rátértem a leágazó ösvényre, néhány perc múlva célhoz értem és felfelé lépcsőztem. A magasból kibontakozik és jól belátható a környező táj, a hely tökéletes a madarak megfigyeléséhez. Jó darabig nézelődtem, gyönyörködtem a természet szépségében, majd tovább indultam a következő célpontomhoz.
Pap-kerti kilátó
Visszatértem az elágazáshoz és tovább gyalogoltam a rövidesen jobbra kanyarodó, később egy kis erdei szakaszon átvezető úton. A lombok árnyékából kiérve, előttem állt a Pap-kerti kilátó. Csupán egyszintes, de tágas megfigyelőhely, remek látványban van részünk, ha felkapaszkodunk rá. Itt is elidőztem egy keveset, aztán visszafelé indultam.
A vasúti megálló mellett elhaladva már aszfaltos úton gyalogoltam, hamarosan beértem Vörsre. Lassabban szedegettem a lábam, hogy a hangulatos kis települést is szemügyre vehessem. Mosolyogva pillantottam fel a villanyoszlop tetején fészkelő gólyákra.
A templom után balra fordultam, az Alkotmány u. és a Kossuth Lajos u. kanyarulatánál egyenesen folytattam tovább utamat, majd ismét átkeltem a síneken.
Fövenyi kilátó
Jobbról mező, balról keskeny erdősáv húzódott, kis idő múlva egy átjárónál balra kanyarodtam a fák között, a túloldalon pedig jobbra, ott volt előttem a harmadik kilátó. Szintén egyszintes, a Pap-kertihez hasonló építmény. A lépcsőkön óvatosan, a korlátba kapaszkodva lépkedtem felfelé, egyes részein nem tűnt már túl biztonságosnak. A nézelődés viszont innen is nagyszerű élményt jelentett.
Ugyanazon az útvonalon tértem vissza a megállóhoz, bőven maradt még időm a vonat érkezéséig.
Vörs
A templom melletti ismertető táblán olvashatjuk:
A falu első írásos említése 1260-ból való. A török kiűzése után a Festetics család birtokába került. Műemlék jellegű késő-barokk temploma 1720-ban épült. Mai formáját 1906-ban nyerte el. Főoltárának közepén Szent Márton könyvet és fehér ludat tartó szobra áll. A kereszthajóban az Amiens-i jelenetet ábrázoló modern üvegablak van. A templom előtti Szentháromság szobor talapzatán Szent Domonkos, Szent Vendel és a kezét áldásra emelő Szent Márton püspök szobra látható. 1948 óta advent első vasárnapjára a templomban építik fel Európa legnagyobb, természetes anyagokból, mohából, zuzmókból, élethű figurákkal készülő beltéri Betlehemét, amelynek a karácsonyi ünnepek idején több tízezer látogatója van.
A Szent Márton Európai Kulturális Útvonalat az Európa Tanács 2005-ben „kiemelkedő jelentőségű európai kulturális úttá” nyilvánította. Vörs az ennek nyomán kialakított „Via Sancti Martini” hálózat egyik állomása.
Zoli
