Tatabánya
Az Európai Autómentes Nap kínálta lehetőséggel élve, kedvezményes napijeggyel, vonaton érkeztem Tatabányára. A piros turistajelzést követve a Kő-hegy felé vettem az irányt. Rengeteg lépcsőfokot leküzdve jutottam fel a hegyre, ahol mindjárt nagy csalódás ért. A Turul-emlékmű el volt kerítve, jelenleg nem látogatható.
Turul-emlékmű
A 907-es bánhidai csata emlékére állított szobor a tengerszinthez viszonyítva kb. 300 m magasan helyezkedik el, 1907-ben, a csata millenniumán állították fel. Alapanyaga vas és alumínium, talapzata beton és kő. A város legismertebb emlékműve, jellegzetes alakja már messziről látszik.
A geológiai tanösvény végigjárása után, ezúttal lefelé lépcsőztem a Szelim-barlanghoz.
Szelim-barlang
Egyik legismertebb hazai barlangunk. Az alig ajtónyi méretű bejáraton bebújva azonnal letaglóz minket a belső csarnok gigantikus mérete. Az egyetlen teremből álló, 45 m hosszú és 18 m magas csarnok két hatalmas kerek nyílással szakad a felszínre. A padlószinten is nyílik még három különálló bejárata, ahonnan remek a kilátás az egész Tatai-medencére.
A barlangot kedvező elhelyezkedése és tágas terme miatt ősidőktől fogva használta az ember: a legmélyebb rétegekből előkerült csontmaradványok és kőeszközök arra utalnak, hogy már 70-80 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi ősembernek is menedékül szolgált. Kő- és kovaeszközök mellett az alsóbb rétegekben a vadászatok során elejtett mamut, ősbölény és óriásszarvas csontmaradványaira is bukkantak, a felsőbb szintekből pedig a középkorból származó eszközök, cseréptöredékek és emberi csontmaradványok kerültek elő.
Ranzinger-kilátó
A barlangtól a kilátó felé folytattam utamat egy keskeny erdei ösvényen keresztül.
Az eredetileg bányászati felvonóként működő, különleges formájú kilátó a 366 m magas Csúcsos-hegyen áll. 1980-ban adták át, ekkor még egyszerűen Bányász-kilátónak nevezték. 2008-ban a bányásznapon keresztelték át Ranzinger Vince néhai bányamérnök emlékére.
A visszaúton már a széles ösvényt választottam, most lefelé jártam végig a hosszú lépcsősorokat, siettem a vasútállomásra, hogy elérjem a vonatot.
Tata
Tatabányáról mindössze két megállónyit utaztam tovább, néhány perc múlva Tóvároskertnél leszálltam és a sárga turistajelzést követve, másfél km-t gyalogoltam az Öreg-tóhoz.
Öreg-tó
A mesterséges eredetű Öreg-tó az ország legrégibb halastava. Háromnegyed részben körülöleli a város, a déli és délnyugati oldalán erdős területek helyezkednek el. A tavat tápláló Által-ér délkeleti irányból folyik be és öt ágon távozik észak felé a városon át. Teljes területe 269 hektár, kerülete a parti sétaúton mérve 7,28 km.
Tatai vár
A partról azonnal szemünkbe tűnik a vár.
Luxemburgi Zsigmond király építtette 1397-1409 között, talán a Lackfi család korábbi erődítményének helyén. A négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak csak délkeleti szárnya áll, hozzá csatlakoznak a többi rész feltárt alapfalai.
Hosszú évszázadok tanúja és szereplője. Többször el- és visszafoglalták, lerombolták és átalakították.
Ásatása és feltárása 1965-ben indult meg. 1955 óta a várban működik a Kuny Domokos Múzeum. 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják.
Ugyanazon az útvonalon tértem vissza a Tóvároskert vasúti megállóhoz, majd vonatra szálltam.
Zoli
