Balaton 24 jeggyel, két átszállással tarkított vonatos utazás után, kora reggel érkeztem Ábrahámhegyre. Gyalogosan indultam tovább Salföld felé. Az előrejelzés nagy meleget ígért aznapra, a korai órákban viszont meglehetősen hűvös volt az idő, így a hosszú ruházat csak menet közben került a hátizsákba.
Salföld
Jól ismert vidéken haladtam, bár utoljára elég régen jártam erre. Salföldhöz közeledve egyre erősebben éreztem a lenyűgöző táj vonzerejét. Hamarosan a régi faluképet megőrző, különleges hangulatot árasztó település szemet gyönyörködtető házai között, színpompás virágokkal díszített utcáin gyalogoltam. Már önmagában ez a látványos környezet hatalmas élményt jelentett, jókedvem egyre növekedett. A Természetvédelmi major felé kanyarodtam, majd elsődleges célpontomhoz, a kilátóhoz tartottam.
Csönge-hegyi kilátó
Lendületesen kaptattam „toronyiránt” felfelé, rövidesen a 2015-ben átadott, egyszerű szerkezetű, fából épült kilátó magasából szemlélődtem körbe-körbe. Előttünk a Káli-medence, túlsó végén a Hegyestűvel, felbukkannak a tanúhegyek csúcsai, a távolban megcsillan a Balaton víztükre is. Marasztaló látvány, még jó darabig nézelődtem, aztán visszatértem a faluba, majd elhagyva azt, egy csodavilágba csöppentem.
Salföldi kőtenger
A Salföldi kőtenger a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik leglátványosabb geológiai képződménye, évmilliók természeti folyamatai alakították ki. A kőtenger mészkőből és dolomitból álló méretes kőtömbjei a Pannon-tenger visszahúzódása után maradtak hátra, az erózió és a tektonikai mozgások formálták őket. Bepillantást nyerünk a Káli-medence földtörténetébe.
Pálos kolostorrom
Egyik régi kedvenc helyszínemre, a „Kőkúti” Szent Mária Magdolnáról elnevezett pálos kolostor romjaihoz indultam tovább. Salföld határától déli irányban, az Örsi-hegy keleti oldalában, az erdős hegygerinc mögött, a Klastrom-völgy fölé emelkedő erdős dombocskán állnak a kolostor romjai. Megközelíthetjük a kőtenger felől a temető mellett elhaladó földúton, majd a piros jelzést követve, Ábrahámhegyről pedig szintén a piroson.
Igazi erőhely, pozitív kisugárzással, amit korábban már többen megtapasztaltunk.
Utoljára 13 éve jártam erre másodmagammal, ráadásul itt is éjszakáztunk egy hosszú és emlékezetes gyalogtúra során.
Az élmény most is ugyanaz volt, amin csak az egyre nagyobb számban érkező kiránduló és egy hangoskodó gyerekcsapat rontott.
Ábrahámhegy
Visszagyalogoltam Ábrahámhegyre. Az erdei lombok árnyékának hűvöse után rám törő meleg sem vette el a kedvemet. Az már inkább, hogy a Bökk-hegyi kilátóba nem tudtam felmenni. A 2002-ben átadott, háromszintes kilátó szalagokkal volt lezárva és figyelmeztető feliratok fogadtak: „Felmenni tilos! Életveszélyes! A kilátó műszaki állapota miatt nem látogatható!” Ez bizony csalódást jelentett.
Az egyre fokozódó melegben tovább kutyagoltam a piros turistajelzést követve. A Kápolna-domb tövében végre árnyékot találtam és kicsit megpihentem. Az ábrahámhegyi szőlők nyugati peremén, a Kápolna-dombon áll az 1757-ben épült Szent Iván-kápolna. Keletelt szentélye körszelet íves záródású, téglasisakos, támpilléres tornya nemes egyszerűségében is megkapó látvány. A kápolna mellet kis temetőt találunk, utoljára 1914-ben temettek ide.
Még bőven volt időm, így továbbmentem Badacsonyörsig, útközben gyönyörködve a balatoni panorámában. A Folly Arborétumnál aztán megfordultam és ugyanazon az útvonalon tértem vissza Ábrahámhegyre, majd némi várakozás után vonatra szálltam.
Rendkívül élménydús kirándulásban volt részem, minden fáradtságot megért!
Zoli
