A balatonboglári Szent Erzsébet Emlékparkot a város egyik meghatározó helyén, a Kápolna-domb tetején találjuk. 2012-ben adták át, itt láthatjuk a nevezetes Vörös- és Kék Kápolnát, a dombtetőn állt egykor Boglár ősi temploma, a Csigadomb remek kilátást nyújt a Balatonra.
Az egykori temetőben a boglári díszpolgárok padjain, a sétányon pedig az esténként sejtelmesen fénylő, pezsgősüvegekből kirakott padokon lehet megpihenni.
A Kék Kápolna mögötti területen, a díszsírhelyek előtti kiugróban találjuk a Szent Erzsébet-domborművet. Kerámiából készült, fülkéje betonból, melyet fehérre meszeltek. A mű Szent Erzsébetet ábrázolja, kezében rózsákkal, körülötte kék éggel és csillagokkal, Erzsébet fején korona van. Alatta egy kis mészkőből készült táblán “Szent Erzsébet” felirat olvasható. A dombormű elé üveget helyeztek, így nehezen látható. Petrás Mária keramikus alkotását 2013-ban avatták fel.
Kék Kápolna
Körmendy Lajos és családja Balatonbogláron nemesi kisbirtokot tudott magáénak 1820-tól 1903-ig. Egy alapítványi levél tartalmazza a kápolna építésének körülményeit.
A ma itt sétáló méltán csodálja meg a remek arányú neogótikus épületet, járja körbe a kertművész megálmodta környezetét, betekinthet nyaranta a képzőművészeti kiállításaiba.
Itt volt a hatvanas-hetvenes évek híres magyar avantgarde szárnybontogatása. Itt rendezett Galántai György művésztársaival különös kiállításokat, irodalmi, zenei esteket. Számtalan nagy személyiség is megfordult a végül is társadalom-idegennek pecsételt műhelyben, a hivatalok „bedeszkázták” a kápolna ajtaját. Könyvek, filmek, előadások őrzik a boglári kápolna izgalmas éveit. Pár év múlva kékre és vörösre festették a két kápolnát és átengedték a kultúrának.
Vörös Kápolna
A 18. század végén a Bárány család nagyobb birtokkal rendelkezett Balatonbogláron. Az apai birtokot öröklő rendesi Bárány Pál 1796-ban született. Előbb a domb aljában 1836-ban udvarházat, majd 1857-ben a domb nyugati oldalában neogótikus stílusú kápolnát épített, benne a családi sírbolttal. A kegyhely később – házasság révén – a gyulai Gaál család birtokába került.
Az 1970-es évektől képzőművészeti kiállítások helyszíne, s előterében megépített, cédrusfákkal ívelt színpadán komoly színházi eseménynek számító színielőadások zajlottak.
Több alkalommal is felújították, s a közelmúltban megújult környezetével, szabadtéri színpadával kedvelt látogatóhely.
Zoli
