A Badacsony a Balaton vidékének egyik legismertebb helyszíne. A Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye (437,4 m) a Balaton két öble között magasodik. A nagyjából kör alakú hegy kerülete 11 km, oldala 280 m magasságig szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas, efelett bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak fel az erdő sűrűjéből.
Keletkezése hasonló a környező tanúhegyekéhez. Az egykori Pannon-tenger lerakódott üledék felett, mintegy 4,5 millió évvel ezelőtt megindult vulkanikus tevékenység alkotta bazaltalakzatokból jött létre, amikor a körülötte levő üledéket az erózió elhordta.
Az élőhelyek változatossága a növényzet kimagasló fajgazdagságát eredményezte.
A hegy különböző pontjairól páratlan panorámában gyönyörködhetünk. A Balaton déli partján fekvő Fonyód azonnal szemünkbe tűnik, míg a túloldalról a Tapolcai-medence és a többi tanúhegy hihetetlen látványa tárul elénk.
Erre halad át az Országos Kéktúra Balaton-felvidéki szakasza, valamint a Balaton-felvidéki Kéktúra. A hegyet a Kuruc-körút tanösvényen kerülhetjük meg.
A környező településnevek Kál, Keszi, Lád, Tomaj tagjai ősi nemzetségekre utalnak.
A Badacsony népszerűségében nagy szerepet játszik Kisfaludy Sándor (1772-1844) költészete. A költő 1795-ben, egy badacsonyi szüreten ismerkedett meg Szegedy Rózával (1774-1832). Szerelmük bőséges alapanyaggal szolgált a hegyről és környezetéről szóló költeményeihez.
A Tapolcai-medence többi tanúhegyéhez hasonlóan, itt is külszíni bazaltkitermelést végeztek a 20. század elejét követő évtizedekben, maradandó károsodást okozva a természeti környezetben.
Az 1950-es években politikai foglyok is dolgoztak a Badacsony kőbányáiban. A munkatábort 1949-ben létesítették és 1954-ben számolták fel. Azóta az épületegyüttes erőteljes romlásnak indult, falai már csak nyomokban lelhetők fel.
A hegyet 1965-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították, ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.
Nevezetességei közé tartozik a Rózsakő. A lapos bazalttömb Szegedy Rózáról kapta a nevét.
A Badacsony nyugati oldalán 1936-ban épült a 464 termésbazalt lépcsőfokból álló Bujdosók lépcsője. Pihenőhelyeit a kuruc kor jelentős személyeiről nevezték el.
Az 1960-as években épült Kisfaludy Sándor-kilátót 2011-ben lebontották és helyére újat emeltek.
A 13. századtól a hegyen egy pálos kolostor működött. 1851-ben még említik a fellelhető romokat, később már csak a Klastrom-kút neve alapján azonosították a helyszínt. A Klastrom-kút mellett ma szabadtéri szentély és II. János Pál pápa emlékére szentelt kis kápolna áll.
Az északi oldalon két hatalmas bazaltoszlop-csoport közötti szűk nyílás, a Kőkapu vezet fel a hegytetőre.
A 12 m magas Ranolder-keresztet Ranolder János veszprémi püspök állíttatta 1857-ben, a Badacsony 400 m magas peremére, a Harangozó Börc fölé. Az ország egyik legismertebb keresztje. Legendák, regék és versek ihletője, idegenforgalmi látványosság.
A Hertelendy Ferencről elnevezett emlékkő melletti kilátópontról szép kilátás nyílik a tomaji öbölre és az Örsi-hegyre. Az eredeti emlékkövet 1927-ben állították, 2011-ben új táblát helyeztek el.
Az Egry József kilátóhely 1908-ban emelt kőépítményének tetejéről pazar kilátás nyílik a Badacsony déli szőlőskertjeire, présházaira, a Balaton víztükrére, a tó túloldalán pedig a Fonyód fölötti magaslatok kettősére. A neves festő központi témája volt a balatoni táj.
A Szegedy Róza-ház a déli hegyoldal jellegzetes épülete. Népi barokk stílusú, épületegyüttese három részből áll: emeletes présház, vincellérház és istálló. 1953-ban, majd 1990-ben felújították, benne kiállítást alakítottak ki.
A Kisfaludy-ház népi barokk épülete egykor Kisfaludy Sándor présháza volt, ma étteremként működik.
A Badacsony mindig visszatérésre csábítja a túrázót, az évek folyamán sokszor bejártam a hegyet, egyénileg, társaságban vagy éppen teljesítménytúra keretében.
Szerk.: Zoli
