Ezen a kiránduláson a helyi és környékbeli nevezetességek, látnivalók jutottak főszerephez.
Díszkút Reich Károly emlékére
Az önkormányzat bejáratával szemben áll a parkban, a Balatonszemesen született Reich Károly (1922-1988) Kossuth-díjas grafikusművésznek állít emléket. 2013-ban állították fel. Az emléktáblán idézetet olvashatunk a művésztől:
„Szeretem szép mesterségemet, a
nekem mindig örömet adót, mely
élteti a hitet bennem, hogy kapott
képességeimmel jó ügyet szolgálok”
II. világháborús emlékmű
A parkban nagy kör alakú virágágyás közepén találjuk a bronz alkotást, Bors István szobrászművész készítette.
Latinovits Zoltán síremléke
Latinovits Zoltán (1931-1976) Jászai Mari-, Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas színész, a legnépszerűbb magyar színészek egyike, a „színészkirály” síremléke helyi nevezetességgé és zarándokhellyé vált.
1995-től minden évben megrendezik az országos Latinovits Zoltán Vers- és Prózamondó versenyt, ami a község életének jelentős kulturális eseménye.
Bujtor István síremléke
Bujtor István (1942-2009) színművész, színházigazgató, filmrendező és forgatókönyvíró síremlékének felavatását születésének 69. évfordulójára időzítették, az alkotást a sírra Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész készítette. Mintha halotti lepel lenne rajta, a drapéria, a kelme akár a Balaton hullámai.
A síremlék felirata Shakespeare Hamlet című drámájának 2. színéből vett idézet:
„föladata eleitől az volt,
az maradt, hogy felmutassa
az erénynek önábrázatát,
a gúnynak önnön képét,
a század testének tulajdon
alakját és lenyomatát”
Postamúzeum és postakocsi
A szemesi főtér közelében, a Postamúzeum előtt egy magasra emelt postakocsi vonja magára figyelmünket.
A Hunyady család birtokán 1790-1861 között posta-lóváltó állomás működött.
Uradalmi magtár
A 18. században épült uradalmi magtár ma műemlék és időszakos kiállítások helyszíne.
Boldog Özséb szobor
Az egyetlen magyarországi alapítású férfi szerzetesrend a pálosoké. Alapítója Boldog Özséb (1200 körül-1270) volt, aki látomásából megértette, hogy a szétszórtan élő remetéket egyetlen közösségbe kell összefognia.
Első monostorukat és templomukat 1250-ben emelték. Védőszentjük a 3. században élt Remete Szent Pál, aki az egyiptomi puszta magányába vonult, ahol egész életét imádkozva és vezekelve töltötte.
Az interneten fellelhető korábbi képeken a szobor két kezével keresztet tart, ez a kereszt jelenleg hiányzik…
„Mindszent” pálos kolostor romterület és tanösvény
A szemesi erdő Barátok dűlőjében találjuk az 1323-ban épült „Mindszent” pálos kolostor romterületét. A török hódoltság idején súlyosan megrongálódott. A rend 1783-as feloszlatását követően a kolostor romjai is elenyésztek. A helyszínen 2014 óta régészeti kutatás folyik, melynek során értékes leleteket tártak fel.
A sárga sávval jelzett turistaösvényen, ill. a 2022-en átadott pálos tanösvényen közelíthetjük meg. A tanösvényen tájékoztató táblákon olvashatunk a pálos rend és a kolostor történetéről, valamint különböző idézeteket tartalmazó táblák segítik a zarándokok, látogatók lelki elmélyülését.
Rádpuszta, Árpád-kori templomrom
A sárga sávról letérhetünk a sárga rom-jelzéssel ellátott ösvényre, erdei környezetben, ill. szőlőültetvények között elsétálhatunk Rádpusztára, ahol különleges látnivalóként egy Árpád-kori templomrom vár ránk.
A település neve a Rád nemzetségre utal. A Rád nemzetség Vecelin és fia, Rád leszármazottait jelenti, akik Somogyban, a legyőzött Koppány területén kaptak birtokokat. A templom építői és kegyurai a nemzetség tagjai lehettek, de a Pannonhalmi apátság is kapott itt adományként birtokokat.
1199-ben Imre király és öccse, a későbbi II. András közötti testvérháború egyik csatája Rádon zajlott és Imre győzelmével végződött. A kutatások szerint több Rád nevű helység közül itt, a Somogy megyei Rádnál történt a csata.
A templomot 1333-ban említették először egy pápai tizedjegyzékben. Az 1573-75-ös török összeírásokban Rád még szerepelt, később elnéptelenedett.
A romokat 1959-1960-ban tárták fel és konzerválták. A feltárás során vált ismertté, hogy az íves szentélyű, téglából épült első templom Árpád-kori.
A turistajelzést tovább követve visszatérhetünk Balatonszemesre.
Sóhajok hídja
A Bagolyvár utca százéves gesztenyefái alatt húzódik meg az olasz „nagytestvér” mintájára épített híd. A helyi legenda szerint, ha a hídon átsétálva kívánunk valamit, hamarosan valóra válik.
Kápolna
A Bagolyvár utcában, árnyas fák alatt találjuk az 1945-ben épült római katolikus Szűz Mária kápolnát.
Latinovits Zoltán szobra
A Rózsakertben, színházi alakítás közben láthatjuk Latinovits Zoltánt bronzba öntve. Melocco Miklós alkotását 1991-ben állították fel.
Nyalóka gőzmozdony
2017-ben a szemesi vasútállomás előtti parkban helyezték el az előzőleg Balatonbogláron kiállított 275-ös sorozat- és 040-es pályaszámú, 36 tonnás gőzmozdonyt, melynek típusa annak idején a Nyalóka becenevet kapta.
A legendás mozdonyból 1928-1940 között 148 db-ot gyártottak.
Zoli
