Balatonudvari a Balaton északi partján, Balatonfüredtől 10 km-re nyugatra, a Tihanyi-félsziget szomszédságában fekszik.
Nevét valószínűleg a királyi udvarnokokról kapta. Az itteni birtok a Tihanyi apátságé, majd a leveldi karthauziaké, végül a veszprémi püspökségé volt, egészen a 20. századig.
A községhatár nyugati része és a Balaton szögében üdülőtelep létesült, Szent Antal telep néven. 1945 után a Kiliántelep, 1990-ben a Fövenyes nevet kapta.
Balatonudvari temetője az itt található több mint hatvan szív alakú, fehér mészkőből faragott sírkőről nevezetes, melyek eszmei értéke miatt az egész temető védettnek minősül. A sírkövek, mint népi műemlékek, különlegességnek számítanak, hazánkban hozzájuk hasonlót csak néhány helyen látni, például Balatonfüred temetőjében. A sírköveken a 19. század első feléből származó évszámok olvashatók.
Sokan próbálták már megfejteni, hogy miért faragták ilyen szív alakúra a sírköveket, a pontos válasz még nem ismert.
Mi is felkerestük Balatonudvari temetőjét, hogy megtekinthessük és megörökítsük a különleges sírköveket.
Szerk.: Ildikó és Zoli
