Tavaly szeptemberben jártam itt legutóbb, újabb látnivalók kedvéért ismét a Keszthelyi-hegységben túráztam.
Ezúttal is Balatongyörökön szálltam le a vonatról, kora reggel érkeztem, hogy elegendő időm legyen a hosszas gyaloglásra.
Györököt elhagyva a már megismert útvonalon, a sárga turistajelzést követve haladtam a Bélap-völgyben. A jelzés hamarosan letért jobbra az aszfaltos útról, sűrű lombok alatt kaptattam tovább egyre felfelé. Kellemes hőmérséklet mellett rendkívül párás volt az idő, csak úgy szakadt rólam a víz. A szúnyogok csapatostól támadtak, folyamatos mozgásban kellett maradnom.
Hamarosan a Püspökházi-völgyben jártam, elhaladtam a Boncsos-tető (422 m) mellett, majd a sárga kiegészült a piros jelzéssel. Közeledtem a Büdöskúti pihenőhelyhez. Ez a szakasz korábban is lenyűgözött, emlékeimben azóta is „bűvös erdőként” él.
A Büdöskúti pihenőháznál letelepedtem reggelizni, majd a még számomra ismeretlen útvonalakat tanulmányoztam a térképen. A Keszthelyi-hegység belső, központi helyén, itt keresztezik egymást a turistautak. A vállusi Medvehagyma Tanösvény déli kiindulópontjának is tekinthetjük.
A Padkűi kilátó mindössze 500 m-re van innen, most sem hagyhattam ki, ennyi kitérő igazán belefért. Rövidesen már a 408 m magas dombtetőn álló kilátóról szemléltem a zöldellő erdei panorámát és Balaton távoli víztükrét.
Érezhetően melegebb lett az idő, de kevésbé izzasztó, mint reggel. Visszatértem a pihenőhöz, majd a zöld jelzést követve folytattam utamat. Mintegy 2 km után, az elágazásnál letértem jobbra, továbbra is a zöldet követtem. A 15. századi, elpusztult pálos kolostor maradványait kerestem.
Pálos kolostorrom
Egy fatörzsre függesztett kiírásra lettem figyelmes jobboldalt, letértem a szűk ösvényre és néhány méter után megpillantottam a romokat. Kőrakás, árkok, néhány cövek és szalag.
A kolostorrom Vállus községtől 3 km-re, délkeletre, a Szentmiklósi-völgyben, a Szent Miklós-forrás felett található.
A kolostor első és egyetlen okleveles említése 1429-ből származik. Szent Miklós tiszteletére szentelték. Pusztulásának körülményei nem ismertek.
Visszatértem az elágazáshoz a Kutyatemetőt jelző táblához, majd rátértem a másik útra és a zöld háromszög jelzést követtem tovább. Gyorsan haladtam a hosszú szakaszon, majd egy jobb- és balkanyar után lejteni kezdett az út és ívben balra tartott. Ismét gyönyörű erdei környezetben jártam. Aztán még meredekebb lejtő következett. Furcsálltam, hiszen egy kilátóhoz tartottam, de a mélyből újra felfelé kellett kaptatnom. A zöld háromszög kiegészült a kék háromszög jelzéssel. Rövidesen megpillantottam a nyúlánk faépítményt.
Láz-tetői kilátó
Vállus határában, a 380 m magas Láz-tetőn 2014-ben épült a 16 m magas kilátó.
Csodás panorámában gyönyörködhetünk, beazonosíthatjuk a környező magaslatokat: Meleg-hegy a Rezi várral, Kovácsi-hegy, Tátika-hegy a Tátika várral, Karikás-tető, Szebike, Láz-hegy, Kőorra, Sümegi-hát.
Hosszasan nézelődtem odafentről, majd a kilátó mellett letelepedtem ebédelni.
Ugyanazon az útvonalon, meglepően gyorsan visszameneteltem a Büdöskúti pihenőhöz. A meleg átváltott hőségbe, már kora délutánra járt az idő. A nyílt terepszakaszok miatt jobbnak láttam bekenni magam naptejjel.
Rövid üldögélés után tovább haladtam visszafelé, de most a piros jelzésen maradtam, hosszan és kitartóan gyalogoltam Nemesvita felé a rekkenő hőségben. Elágazás következett, balra fordultam, a piros kiegészült a zöld jelzéssel. Az útvonal folyamatosan lejtett. Ez bizonyult az egész túra legkellemetlenebb szakaszának. Az apróbb és nagyobbacska kövekkel beszórt földúton csak lassan és óvatosan tudtam ereszkedni. Végre aszfaltútra értem! Újult erővel törtem a következő kilátó felé. Jobbról már a Tapolcai-medence tanúhegyei néztek rám.
Tücsökdomb kilátó, Nemesvita
A piros háromszög jelzésre tértem, a Szenbékü utcán balra fordulva 300 m után célhoz értem.
A több mint 22 m magas, 7 szintes kilátóból gyönyörű körpanoráma tárul elénk. Északról a Bakony vonulata látszik, keletről a Tapolcai-medence tanúhegyeit csodálhatjuk meg. Hegyesd, Csobánc, Szent György-hegy, Gulács, Badacsony, Szigliget a várral. Délen a Balaton, nyugaton az erdős Keszthelyi-hegység zárja a képet.
A kilátó mellett játszótér, sövénylabirintus és pihenőpadok várják a turistákat.
A padokat én is kipróbáltam, amíg erőt gyűjtöttem a hátralévő gyalogláshoz.
A pirosról a zöld jelzésre tértem, ami aztán átvezetett Balatonedericsen, egészen a vasúti megállóig. Továbbra is tűző nap és hőség kísért, a vasútnál végre árnyékot és kényelmes ülőhelyet találtam egy padon. Egy órányi várakozás után vonatra szálltam.
Zoli
