Póstelek a 19. században a Wenckheim család gerlai birtokának része volt. Ma már csak rom, köveit széthordták.
Az egykor 72 szobás, háromszintes neobarokk kastélyt gróf Wenckheim Frigyes és neje, gróf Wenckheim Krisztina építtette Siedek Viktor neves bécsi építész tervei alapján. A szülők Kriszta leányuknak és gróf Széchenyi Antal vejüknek házassági hozományként építették, és birtokot is adományoztak hozzá.
A kastély 1906-1909 között épült, a 14,2 hektár területű park közepére. Előtte 1,5 hektáros francia barokk kert húzódott, valamint Kriszta grófnő 40 000 töves gyönyörű rózsakertje. Az épületet és a parkot egy erdős területen helyezték el úgy, hogy az idősebb fákat meghagyták.
A kastély főbejáratától a szalonba lehetett bejutni, ahol mindkét oldalon márványkandalló állt. Innen két lépcső vezetett az emeletre. A lakosztályok falait különböző színű tapétával borították, a szobákat ezek színeiről nevezték el. Minden szobában olyan színű cserépkályhát raktak, amilyen a fal tapétája volt. A kastélyba bevezették a gázt és a villanyvilágítást is. A világításhoz önálló áramfejlesztővel biztosították az áramot.
A kastély előtti parkban ovális díszmedence helyezkedett el kővázával, mögötte halastavat létesítettek, ahol csónakázni is lehetett. Mellette bokrokkal körülvéve egy úszómedence rejtőzött.
1944 nyarán a család elhagyta a kastélyt és Argentínába menekült. A magára maradt épületet teljesen széthordták, ma már csak a főfalai állnak. Napjainkra a kastélypark teljesen elvadult.
Gróf Széchenyi Antal, 1924.10.17-én, 58 évesen elhunyt, egyik ausztriai gyógykezelése alatt. Holttestét hazaszállították és Pósteleken, a kastélytól 1 kilométerre található erdőrészben temették el.
Az utókor elpusztította a kastélyt, a parkot, a gróf nyughelyét és környékét többször feldúlták. A gróf halálának 75. évfordulója alkalmából új síremlék készült, melyet 1999 őszén fel is szenteltek.
Jelenleg a gyerekek körében nagy népszerűségnek örvend a pósteleki szabadidőpark, ahol mi is kellemesen időztünk.
Szerk.: Ildikó és Zoli
