A Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom Budapesten, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán található. Építése 1931-ben fejeződött be, majd 1934-ben a templomhoz hozzáépült egy neoromán stílusú kolostor.
A Sziklatemplom két részből áll. A felső ősi barlangból (Szent Iván-barlang) és a hegy belsejében mesterségesen kialakított sziklaüreg rendszerből.
Eredetileg a Szent Iván-barlangot szerették volna engesztelő szentéllyé megépíteni, a lourdes-i grotte mintájára. Később a barlang természetes üregét mesterséges részekkel bővítették, robbantások segítségével.
Az esztergomi érsek engedélyezte a pálosok letelepedését a Sziklakolostorban. 1934 májusában a kalocsai érsek harminc fős küldöttséggel utazott Czestochowába, majd tizennégy pálos szerzetessel tért vissza, köztük a rendfőnökkel.
1939-től lengyel menekültek érkeztek Magyarországra, akik nagy számban látogatták a Sziklakolostort.
A szentélyben többször is járt Mindszenty József bíboros hercegprímás. Beszédét százezer zarándok hallgatta, nem sokkal a Sziklatemplom bezárása előtt.
A kommunista rendszer idején a szerzetesek egy részét kivégezték, a többieket pedig koncepciós vádak alapján börtönbüntetésre ítélték. A Sziklatemplom elpusztult. A bejáratát vastag betonfallal elzárták.
1989-ben a templomot és a kolostort újra megnyitották.
A Sziklatemplomban őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét, Remete Szent Pál lábszárcsontját.
Szerk.: Ildikó és Zoli
