Győr városa turisztikai látnivalók szempontjából a harmadik leggazdagabb Budapest és Sopron után. A belváros szinte mindegyik épülete műemlék vagy műemlék jellegű.
Káptalandomb
Győr legősibb magja, itt terült el régen a rómaiak Arrabona nevű tábora. Itt épült az első székesegyház, a püspöki épületek és a székeskáptalanhoz tartozó házak. Mai területe a régi középkori vár helyén alakult ki.
Apor Vilmos tér
Apor Vilmos püspök tere, a székesegyház déli oldala és a káptalanudvar között húzódik. Ezen a részen a 18. század közepéig temető volt. Apor Vilmost 1941-ben nevezte ki XII. Piusz pápa Győr püspökévé. A város orosz megszállása idején vesztette életét, miközben helyi nőket rejtegetett és védelmezett az orosz katonáktól a Püspökvár pincéjében. 1997-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta, szarkofágja a székesegyház Héderváry-kápolnájában található.
A volt udvarbíró-ház előtt, az Apor Vilmos tér közepén áll Szent Mihály 1764-ben készült szobra, ismeretlen mester műve. A kőszobor alkotója feltehetően Lorenzo Mattielli iskolájának követője lehetett.
A két méter magas mészkőtalapzatra helyezett Szent László szobrot 2012. június 27-én avatták fel, Lebó Ferenc győri szobrászművész készítette. Az Apor Vilmos téren láthatjuk. A műalkotás a győri Gasztonyi család és cégük adományából valósult meg. A művész hat hónapig dolgozott a szobron, a szakrális uralkodót ünnepi öltözetben, lovagként ábrázolja.
Gutenberg tér
A Káptalandomb lábánál fekszik a kicsi Gutenberg tér.
A 17. századból származó, fehér falú, zöld zsalugáteres Kreszta-ház Győr egyik legrégibb épülete, Kreszta János fűszerkereskedő háza volt. Jelenleg Kovács Margit (1902-1977) győri születésű kerámiaművész életmű-kiállításának helyszíne.
A város legszebb barokk szobra a tér közepén áll négyszög alaprajzú talapzaton, sarkain lámpatartókkal, előlapján a Golgotát ábrázoló domborművel. A díszített, íves záródású talapzaton váza áll, két lebegő mozgású angyal felemelt kezében ládát tart. A szobor 1731-ben készült, Joseph Emanuel Fischer von Erlach tervezte, Antonio Corradini alkotása. III. Károly állíttatta engesztelésül, a győri zsoldos katonák ellátmányából. A császár és király így büntette meg azokat a katonákat, akik egy körmenetben vonuló szökött katonatársukra támadtak. A dulakodás közben a monstranciát hordozó papot is fellökték és az Oltáriszentség a földre esett.
A Gutenberg tér legmodernebb eleme a 2012-ben átadott Jedlik-csobogó, 365 kg-ot nyomó türkiz szódásüveggel. Az ivókútként is szolgáló szobor a város híres üvegművésze, Hefter László alkotása. Leginkább a dinamó feltalálását kötjük az egykori bencés tanár, Jedlik Ányos (1800-1895) nevéhez, de ő dolgozta ki a szikvízgyártás alapjait is.
Püspökvár
A Káptalandomb északnyugati oldalán található a Püspökvár, a volt fellegvár, ami a mindenkori győri püspök lakóhelye. A Püspökvár szögletes tornyának első emeleti része a 14. században épült, a felsőbb emeletek a 18. században. A déli oldalához tapadó, 1487-ből származó kis gótikus kápolna a mindenkori püspök házi kápolnája.
A püspöki palota előre meghirdetett időpontokban tárlatvezetéssel látogatható. A vezetett túra a falakkal körbevett kastélykertben ér véget, ami a 16. századi erődrendszer részét képezte, ez volt a Kastély-bástya. Emellett, a Káptalandomb aljában, a Bécsi kapu tér oldalán a Sforza-félbástya élte túl Napóleon seregének erődrobbantásait 1809-ben.
Várkazamata-kőtár
A Sforza-félbástya földalatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főleg római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt.
A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet 1598. március 28-án robbantott be a magyar sereg, amikor visszafoglalták a várat a megszálló törököktől.
Nagyboldogasszony-székesegyház
A Szent István által alapított győri püspökség legjelentősebb temploma a 11. században épült román stílusban. Ebből ma már nem sok látszik, tűzvészek és a tatárjárás után újjá kellett építeni. Megmaradt a kelet-nyugati tájolás, a homlokzat a lenyugvó nap irányába néz. A 15. században már igazi gótikus székesegyház állt itt. A 16. századi török pusztítás után a 17. század közepétől kezdték korai barokk stílusban újjáépíteni a teljesen tönkrement épületet. Elkészült a mai torony és a 18. század elejére a barokk oltárok is. A 18. század végén alakult ki belső terének mai arculata.
II. János Pál pápa 1996-os látogatása során basilica minor rangra emelte a Nagyboldogasszony-székesegyházat, mely három fontos szakrális emléknek is otthont nyújt – Könnyező Szűz Mária-kegykép, Szent László hermája, Boldog Apor Vilmos vértanú püspök síremléke.
A székesegyház jobb oldalfalán látható a 19. gyalogezred emlékműve. Horváth Adorján győri szobrászművész alkotása. A dombormű kőtábláján Habsburg IV. Károlyról és a 19. gyalogezred katonáinak hősiességéről emlékeztek meg. A Birkmayer János faragta keret felső részén a Szent Korona látható. A 19. gyalogezredet III. Károly császár 1734-ben állíttatta fel. Az első világháborúban IV. Károly ezrede volt, melyben győri és veszprémi katonák szolgáltak. Az emlékművet az első világháborúban elesett 9731 hősi halott emlékére, 1927. november 13-án avatták fel.
Szent László Látogatóközpont
A Szent László Látogatóközpont egységei több helyszínen várják a látogatókat, elkülönülten, mégis szerves egységet alkotva egymással.
Hazánk egyik legértékesebb egyházi gyűjteménye található a Káptalandombon. A bemutatott épületek és műtárgyak a Győri Egyházmegye ezer éves szakrális és kulturális örökségeként maradtak ránk. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol a három legjelentősebb nemzeti ereklyénk, a Szent Korona, a Szent Jobb és a Szent László herma egyaránt megfordult.
Szent László herma
A herma fej-ereklyetartót jelent, ez esetben Szent László király koponyájának egy részét tartalmazza. A herma fejrésze aranyozott, domborított ezüstlemezből készült, belsejében, díszített ezüsttokban helyezték el a koponyaereklyét. A váll- és mellrészen látható kidolgozás az ún. sodronyzománc-technikával készült. A hermát készítő mesterek kilétét illetően nem egységesek a szakértői vélemények.
Győri Keresztút
2019-ben került átadásra a Győri Keresztút, a székesegyháztól indulva 14 állomáson át vezet, érinti a Dunakapu-, Széchenyi- és Bécsi kapu teret, majd visszaérkezik a kiindulási ponthoz.
Nemzeti-szakrális kincseinek köszönhetően, a Káptalandomb 2020 tavaszán Nemzeti Emlékhellyé vált.
Szerk.: Ildikó és Zoli
