Dunakapu tér
A Dunakapu tér Győr három ikonikus terének egyike. Északi irányból a Mosoni-Duna határolja, nevét a régi vár Duna-kapujáról kapta, amit Vízi-kapunak is emlegetnek a források. A legenda szerint 1594-ben erre a kapura állították a törökök a Vaskakast és kijelentették, hogy addig maradnak, míg meg nem szólal – ami négy évvel később be is következett.
A Vaskakas másolata a tér nyugati oldalán, egy díszkút tetején látható.
A Dunakapu téren található Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg szobra, a Révfalu városrészhez vezető Kossuth-híd mellett, Veres Gyula Alpár alkotása. A győri vár törököktől való 1598-ban történt visszafoglalásának állít emléket a két hadvezérről készített alkotás, melyet az esemény 400. évfordulójára, 1998-ban állítottak fel. A Kossuth-híd hídfőit turulszobrok díszítik.
A Duna-kapu közelében állt a középkorban a Duna-bástya, melyhez jól kiépített kazamata-rendszer tartozott. Az egykori kapu helyét emléktábla jelzi a Jedlik Ányos u. 8. számú házának falán, a Vaskakas díszkút közelében.
Széchenyi tér
A régmúlthoz hasonlóan, jelenkorunkban is Győr központi tere. Egykor itt zajlott a város egész élete, hivatalos események, népgyűlések, perek, kivégzések, piacok.
Mai alakját a 16. századi városrendezés során nyerte el, amikor az 1566-os nagy tűzvész után a város utcahálózatát véglegesen rögzítették a telekkönyvben.
A 17-18. században Piactérnek hívták, a 19. században Fő térként említik, mai nevét 1860-ban, Széchenyi István halálának évében kapta.
A bencés rend Szent Ignác templomának kettős tornya, a tér keleti oldalán magasodó, Buda visszafoglalásának emlékére 1686-ban állított Mária-oszlop, a hengeres, zárt sarokerkélyes Vastuskós-ház mára Győr ikonikus jelképeivé váltak.
Mária-oszlop
Az oszlopot Kolonich Lipót győri püspök állíttatta. Az emlékmű egy szélesebb, azon egy keskenyebb talapzatból, az oszlopból, tetején Szűz Mária és a kisded szobrából áll. A talapzat sarkain Szent István király, Keresztelő Szent János, Szent Antal és Szent Lipót látható.
Vastuskós-ház
A Széchenyi tér 4. sz. alatt található Vastuskós-ház nemcsak az egyedülálló, kétemeletes, hengeres sarokerkélye miatt nevezetes, hanem az alatta álló egykori cégérnek köszönhetően is. A vaslemezzel borított, kovácsszegekkel televert fatörzshöz fűződik a város egyik legendája.
Errefelé mindenki jól ismerte a bécsi vastuskót, a Stephansdom közelében található Stock im Eisent. Ezt használta ki Zittritsch Mátyás fűszerkereskedő, mikor ezt a tuskót készíttette 1829-ben. A tér egy másik háza elé állíttatta, majd négy évvel később, mikor megvásárolta ezt az épületet, hozatta át ide.
A monda szerint az erre járó iparoslegények verték tele szögekkel a tuskót, ami a bécsi eredetijére talán igaz is. Sokkal valószínűbb azonban – s erre bizonyíték a sok egyforma kovácsszeg és a vaslemez-borítás – hogy Zittritsch úr azokkal együtt készíttette a cégért, mely végül Győrnek éppen olyan fontos szimbóluma lett, mint Bécsnek a magáé.
A Széchenyi tér déli oldalának teljes hosszát elfoglaló épületegyüttest a bencés gimnázium, a Loyolai Szent Ignác-templom és a bencés rendház alkotja, melynek eredete a 17. századba nyúlik vissza.
Loyolai Szent Ignác bencés templom
A templom a 17. század első felében épült a jezsuita rend kezdeményezésére. A Baccio del Bianconak tulajdonított tervek alapján két építőmester, Bartolomeo Torre és fia, Giacomo kivitelezték.
A homlokzat felirata arról árulkodik, hogy a Szűzanyának és a jezsuita rend alapítójának, Szent Ignácnak szentelték, az 1641-es évszám pedig az építés befejezésének időpontjára utal.
A templom belseje a hazai korai barokk építészet ritka példája, melyből csak részletek maradtak ránk a későbbi nagyszabású átalakítások miatt.
1721-ben nyerte el mai alakját a homlokzat és a torony két sisakja a harangokkal, melyek közül a 33 mázsás Szent Benedek harang élte csak túl az évszázadok viharait.
Az 1740-es években alakult ki a mai templombelső, ekkor készültek a mennyezeti freskók, a főoltár, a bútorzat. A kivitelezők győri és bécsi mesterek voltak, a főoltár szobrait Joseph Rössler bécsi szobrász faragta.
A főoltár Szent Ignácot ábrázoló festményét és a mennyezeti freskókat Paul Troger készítette, a szószék a pozsonyi Gode Lajos műve.
Az 1757-ből származó orgona a győri orgonaépítő mester, Burghardt Gáspár munkája volt, jelenleg új orgona készül a templom számára.
Apátúr-ház
A ma is látható barokk épület kilenc másik ház helyére épült. A 17. század második felétől a pannonhalmi főapátok egymás után megvásárolták őket, majd 1741-ben Sajghó Benedek főapát kezdte meg az építtetést.
II. József rendelete következtében megszűnt az apátok győri rezidenciája, a következő években a katonaságot szolgálta.
1802-ben Ferenc császár visszaadta a bencéseknek, amiből papnevelde, bérház, majd internátus lett.
1949-ben a városi múzeum helytörténeti gyűjteménye lett itt elhelyezve. 1966-ban pincéjében nyílt meg az antik cserépkályha kiállítás, mely ma már önálló gyűjtemény a Fruhmann-házban.
Jelenleg a Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumi Igazgatóság székhelye és a Xantus János Múzeum központi épülete.
Xantus János (1825-1894) természetkutató, utazó, etnográfus, Győrben végezte tanulmányait, később beutazta a világot. A pesti Állatkert alapítója és 1866-68 között igazgatója. 1872-1893-ban a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának vezetője volt.
Jedlik Ányos és Czuczor Gergely szobra
A szoborpáros a győri bencés gimnázium szomszédságában, a Széchenyi téren található. Rieger Tibor szobrászművész alkotását 2000. szeptember 1-én avatták fel. Az ünnepség célja az is volt, hogy elsősorban a győri tanuló ifjúság tisztelegjen a tudós feltaláló és a költő nyelvtudós bencések emléke előtt.
Rómer Flóris szobor
A Széchenyi téren, a Xantus János Múzeum épületével szemben található. 1990. június 2-án avatták fel Borsos Miklós 1972-ben faragott vörös márvány mellszobrának bronzmásolatát.
Rómer Flóris (1815-1889) 1839-től a győri gimnáziumban a magyar és latin nyelv, később a természetrajz tanára volt. 1842-től a győri bölcsészeti tanfolyamon a bencés növendékeknek természettudományokat tanított.
A 19. század egyik legjelentősebb tudósa, a magyar régészettudomány egyik megalapítója. 30 önálló kötetet és mintegy 450 tudományos közleményt publikált.
Szerk.: Ildikó és Zoli
