Esztergom városa hazánk idegenforgalmi tekintetében az egyik legkiemelkedőbb. Nagyon gazdag történelmi emlékekben, legtöbb épülete műemlékvédelem alatt áll. A legszebb magyar városok közé sorolhatjuk.
Esztergomot egy borús vasárnapon kerestük fel Ildikó barátnőmmel, de szerencsénkre csak akkor esett az eső, mikor éppen nem szabadtéren nézelődtünk.
Vármúzeum
A várost a vár felefedezésével kezdtük. A Vármúzeum a feltárt királyi palota megmaradt helyiségeit mutatja be, a termekben berendezett kiállításokból pedig megismerhetjük Esztergom vár történetét és múltját.
Mikor 971 körül Géza fejedelem került a trónra, az esztergomi várhegyet választotta lakhelyéül. Itt született István király, kinek uralkodása idején a vár a legfontosabb székhelyévé vált. A király Szent Adalbert tiszteletére templomot építtetett. Később a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek szintén az esztergomi várat kapta, Imre király le is mondott a várról az érsek javára. Az Árpád-ház kihalása után a vár sokat szenvedett, többször kellett felújítani és megerősíteni. 1761-ben Mária Terézia visszaadta a várat Barkóczy Ferenc érseknek. Romjainak feltárására 1934–1938 között került sor.
Székesegyház
Kombinált jegyet vásároltunk, amivel a Székesegyház, a Kincstár, a Kripta és a Kupolakilátó is látogatható.
A bazilikát 1822-ben kezdték építeni klasszicista és óegyiptomi stílusban. Ez Magyarország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, ezzel az ország legmagasabb épületének számít. A Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe.
A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésére írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, melyet ő maga vezényelt a bemutatásakor.
A Kupolakilátóhoz csak gyalog lehet feljutni, 400 lépcsőfok megmászásával, de megéri ez az erőnléti próbatétel, mert fentről csodaszép panorámában gyönyörködhetünk. Láthatjuk a Mária Valéria-hidat is, ami a Prímás-szigetet és a szlovákiai Párkányt köti össze a Dunán.
A Kincstár a székesegyház legértékesebb emlékeit őrzi. Itt találhatók a királykoronázás liturgikus kellékei. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan Magyarország királya legyen, az egyik feltétel, hogy az esztergomi érsek koronázza meg. Találunk itt két különleges kehelyt. Egyiket a bazilika felszentelésénél használta Scitovszky János 1856-ban. A másikat II. János Pál pápa adományozta a kincstárnak, mikor Magyarországra látogatott 1991-ben.
A Kriptába 57 lépcsőn lehet lejutni. Leérve rögtön két hatalmas szobrot láthatunk, egyik az Elmúlás, másik az Örök Élet jelképe. Mindkettő Andreas Schroth művész alkotása. A Kriptában több száz sírfülkét találunk, olyan régi sírköveket is, mint Vitéz Jánosé, aki Mátyás királyt nevelte vagy Szécsi Dénesé, aki megkoronázta Mátyást. Itt van eltemetve Habsburg-Estei Károly Ambrus főhercegtől kezdve valamennyi érsek, köztük Mindszenty József is, kinek holtteste korábban Mariazellben nyugodott.
Gasztronómia
A Vármúzeum és a Székesegyház bejárása után a Prímás Pincében ebédeltünk. Az étterem, a kiszolgálás és a kínálat is kifogástalan. Különösen finom volt az ott ajánlott somlói galuska. Érdemes megkóstolni, ha arra jártok.
Zsinagóga
Esztergom egyetlen zsinagógája a második világháború óta már nem az eredeti funkcióját tölti be, hanem kulturális intézményeknek ad otthont. A zsinagóga épületét Baumhorn Lipót tervezte romantikus stílusban, eredetileg egyszintesre. Csak karzat volt benne a nők számára. 1888-ban avatta fel Weisz Ignác esztergomi és Lőw Immánuel szegedi rabbi. A második világháborúig használta a városi és a környékbeli zsidóság. Az épület eredeti rendeltetésére már csak az Imaház utca név emlékeztet bennünket.
Vizivárosi Loyolai Szent Ignác templom
A jezsuiták a török kiűzését követően hamar megjelentek Esztergomban és Széchényi György érsek támogatásával rendházat, valamint Szent Ignác tiszteletére templomot építettek, a feltételezések szerint egy középkori templom helyén. A templomot 1738-ban szentelte fel gróf Althmann Károly váci püspök. A második világháborúban elpusztult főoltárát és hat mellékoltárát Baumgartner Bernát jezsuita szobrász készítette 1735-1737 között. A rend 1773-as feloszlatása után a templom pálos, majd bencés kézbe került, végül 1778-ban Mária Terézia Batthyány József érseknek adományozta. Ekkor lett a Viziváros plébániatemploma.
Esztergomi sétánk során rengeteg látnivalót fedeztünk fel a városban. Szobrokat, emléktáblákat fotóztunk. Egy nap nem is volt elég arra, hogy minden nevezetességet megismerjünk.
Szerk.: Ildikó
