A Wachau természeti kincsekben, történelmi emlékekben, látnivalókban bővelkedő vidéke visszatérésre csábított bennünket. Ezúttal, az újra meglátogatott helyszínek külön-külön bejegyzésekben szerepelnek.
Korábban már írtunk Dürnstein várának történetéről, A festői Wachau (1) posztban.
Hajnali ébresztő után Mosonmagyaróvárról indultunk, kora reggelre már Dürstein-ba érkeztünk. Ekkor még számos szabad hely volt a Duna-parti parkolóban, nem úgy, mint a legutóbbi alkalommal (napijegy 6 Euro, 2023).
A még csendes, macskaköves, szűk utcácskákban haladtunk egyre feljebb, míg a várromhoz vezető embert próbáló lépcsősorhoz érkeztünk. Mindenképpen javasoljuk túracipő vagy bakancs használatát. A kutyával versenyt lihegve igyekeztünk felfelé, időnként megpihentünk és a kibontakozó tájban gyönyörködtünk. Alant a Duna nagy S-alakú kanyart ír le, fantasztikus látványt nyújt a környező erdős hegyekkel és a túlparti településsel.
A vár lepusztult képet mutat, de minden fáradtságot megér. A festői panoráma hosszabb maradásra csábított volna minket, de vártak ránk a további helyszínek, így megkezdtük a lassú leereszkedést.
A korai érkezéssel szerencsés időpontot választottunk, mert mire leértünk, mindenhol zsúfoltságot tapasztaltunk.
Ez a kaland verselésre késztetett bennünket. Íme az eredmény:
Lépcsők végtelenje vezet fel a hegyre,
Turistának végül kilóg már a nyelve.
Sok lihegés, mászás elnyeri jutalmát,
Várrom mellől láthat nagyszerű panorámát.
Ildikó és Zoli
