Már több alkalommal jártunk a bécsi erdőben, Mayerlingben és Heiligenkreuzban is. Mayerlingben a vadászkastély helyén álló karmelita kolostort látogattuk meg, Heiligenkreuzban az apátságot. De a temető eddig minden alkalommal kimaradt. Idén elhatároztuk, hogy visszatérünk és Vetsera Mária nyomába eredünk. Most nemcsak Mayerlinget, hanem végső nyughelyét, a heiligenkreuzi temetőt is felkeressük.
Vetsera Mária Alexandrina
Vetsera Mária osztrák bárókisasszony volt Rudolf Főhercegnek, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösének a szeretője. A bécsi Práterben találkoztak először, később a koronaherceg udvarolni kezdett az akkor 17 éves lánynak.
Mária szerelmes volt a hercegbe. A találkozókat Rudolf unokatestvére, Larisch grófnő szervezte, aki a bárókisasszony bejutását biztosítani tudta a Hofburgba, Rudolf lakosztályába. Rudolf trónörökös nős ember volt, de már boldogtalan házasságban élt feleségével, Stefánia belga királyi hercegnővel függetlenül attól, hogy ő nővéreivel ellentétben beleszólhatott a jövendőbelije kiválasztásába, amit meg is tett. Kezdetben senki sem felelt meg neki, végül Stefániát tartotta a legjobb partinak, de később rájött, hogy rosszul döntött. A pápától kért engedélyt, hogy érvénytelenítse a házasságát, de a szentatya Ferenc Józsefnek válaszolt, aki úgy nyilatkozott, hogy soha nem fog beleegyezni ebbe a válásba.
Rudolf ekkor még csak 30 éves, de már hosszú ideje játszik azzal a gondolattal, hogy öngyilkos lesz. Csak a félelem tartja életben, hogy egyedül menjen a halálba. Ekkor lép az életébe Vetsera Mária, aki rajongásig szerelmes a trónörökösbe.
Leírásokban olvashatjuk, hogy Mária a házitanítójától a kettős öngyilkosságról, a vérnászról érdeklődött és hogy tetszett neki az a mondás, miszerint „aki fiatalon hal meg, az kedves az isteneknek”.
Mayerling
Rudolf és Mária 1889. január 29-én utaztak a Bécstől 30 kilométerre található mayerlingi vadászkastélyba. Joseph Bratfisch, a kocsis látta őket utoljára életben. Reggel hat óra tájban dördültek el a végezetes lövések. Rudolf előbb Máriát, majd önmagát lőtte fejbe. Legalábbis ez az egyik feltevés. A holttestek megtalálásakor sokan tettek egymásnak ellentmondó vallomást, így a mayerlingi tragédia egy örök rejtély marad. A hátrahagyott búcsúleveleik egyikében sem adták meg az öngyilkosság okát.
A trónörökös méltó temetést kapott, Vetsera Máriát viszont éjszaka temették el, a temető öngyilkos szegletében.
A tragédia után Ferenc József a kastélyt leromboltatta és helyére karmelita kolostort építtetett. Itt megnézhetjük a pompás Erzsébet-kápolnát, a templomot, egy kiállítást, fényképeket, bepillanthatunk a búcsúlevelekbe, láthatjuk Vetsera Mária hajtincsét és meggyalázott koporsóját.
Heiligenkreuz
Vetsera Mária nyughelyét a heiligenkreuzi temetőben látogattuk meg. Ha belépünk a kapun, balra induljunk. Rögtön szembetűnik a sír, kimagaslik a többi közül.
Mária személye 1992-ben került ismét a figyelem középpontjába, mikor a sírját meggyalázták. A kriptát felnyitották, a holttest eltűnt. A tettes egy linzi vállalkozó volt (Helmut Flatzelsteiner), aki saját magát a mayerlingi tragédia megszállott kutatójaként írta le. Ő vitte el a csontokat azzal a szándékkal, hogy azokat részletes törvényszéki orvostani vizsgálatoknak vesse alá. Flatzelsteiner szervezésében ez meg is történt, de az eredményeket soha nem hozták nyilvánosságra.
1993. október 28-án Vetsera Mária földi maradványait a nyilvánosság teljes kizárásával ismét a sírjába helyezték, kriptáját földdel feltöltötték, hogy elejét vegyék az esetleges újabb sírgyalázási kísérletnek.
Szerk.: Ildikó
.