Hosszú évek múltával látogattam el ismét a Kereki várhoz. A 283 m magasan fekvő romokhoz vezető meredek túraösvény kissé megizzasztott a nyári melegben. Időközben fapallós járda épült a vár köré, teraszáról a Balatonra és a Kőröshegyi völgyhídra nyílik kilátás.
Fejérkő vára
A vár és települése a Dráva felé vezető ősi utak egyik csomópontjában állt, amely Győr irányából Dél-Somogyba a Tihannyal szemben lévő szántódi réven keresztül vezetett. Az Árpád-kor kezdetétől ez a királyi, majd királynéi nagybirtokközpont már a 13-14. századtól jelentős kő- és téglavárral rendelkezett.
A településről először 1193-ban írtak, a vár első okleveles említése 1336-ból ismert.
Az idők folyamán birtokosai közé tartoztak a Marczalyak és a Báthoryak, utóbbiak 1530-ban eladták familiárisuknak, a Perneszy családnak.
1544-ben a magyar katonaság a környékbeli török támadások és foglalások miatt a már korszerűtlennek tartott erősséget inkább felrobbantotta.
A 18-19. századig névlegesen a Perneszyek birtokaihoz tartozó Kereki falu és a vár az 1599-1609 közötti törökellenes harcokban a teljes pusztulásé lett.
A nép később már Kupavárnak hívta, a 19, század elejétől Katonavárnak nevezték.
A 18-19. századtól a romot rendszeresen bontogatták, maradványait építkezésekhez hordták el.
1959-ben Dornyay Darnay Bélát kérték fel a várterület rendezésére. 1961-1962-ben régészeti feltárásra került sor. 1962-1983 között az Országos Műemléki Felügyelőség elvégeztette a legszükségesebb helyreállítási és állagmegóvási munkákat.
Kereki látogatóközpont
Visszaúton betértem a Hősök parkjában található látogatóközpontba. Állandó kiállítás keretében ismerkedhetünk meg a település és a vár történetével. A régészeti leleteknek köszönhetően ízelítőt kaphatunk a kor mindennapi életéről, szokásairól.
Avar-kori temető
A közel 90 Somogy megyei avar temető között előkelő helyet foglal el a Kerekiben feltárt, hiszen a homokbányászás által feldúlt sírokat és néhány további sírt leszámítva, egy teljesen feltárt sírmezőről van szó, amelyben számos értékes lelet látott napvilágot. A temető további érdekessége, hogy egy kivételével az összes sír bolygatatlan volt.
Az emberi és lócsontok mellett előkerült többek között vaskengyel, bronz övveret, bronz kantárrózsa, vaskés, vas szíjbújtató, a férfi sírok harmadában teljes övgarnitúra. A női sírok gazdagabbak, több mint 2700 gyöngy került elő – a nyakláncok többnyire vegyes gyöngyökből álltak, különböző fülbevalók, bronz és vaskarperecek, huzal és pántgyűrűk.
A fegyverleletekből buzogányfejek és tőr markolatának vége. Pénzérméket is találtak.
Nagyszerű élményt jelentett ez a csupán néhány órás kirándulás!
Érdemes ellátogatni a gyönyörű természeti környezetben fekvő Kerekibe, ahol további látnivalók várják az érdeklődőket, elég csak megemlíteni a Balatoni Madárkertet vagy a Kereki Dínó Parkot.
Zoli
