Az acsaújlaki kastély csak egy órányi autóútra található Budapesttől. Magántulajdonban van, de látogatható. Mi egy vasárnapi napot választottunk, hogy felkeressük a „magyar Versailles”-t.
Az egykori Prónay-Patay kastély látogatása nem tartogat számunkra időutazást, itt nem találunk eredeti bútorokat, de aki szereti a kastélyokat, azoknak érdemes felkeresni.
A kastélyt a 20. század első éveiben lányának, Iphigéniának építtette báró Prónay Dezső, a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője. Az építkezés ideje alatt Iphigénia férjhez ment Patay Tibor Abaúj megyei ispánhoz, így a kastélyt nászajándékba kapták.
A Prónay család Turóc megyéből származik, már IV. Béla király idejében, 1279-ben birtokot szereztek. I. Prónay Gábor alapította a család Pest vármegyei bárói ágát. 1770-ben nyerték el a bárói címet Mária Teréziától. Az evangélikus hitre még a 16. században tértek át.
Iphigénia 92 éves korában hunyt el, most az acsai evangélikus templom kriptájában nyugszik. Három fiúgyermeke született, akik örökölték a szerencsés génállományt, így rendkívül magas kort értek meg.
Az 1950-es évek államosítása után 1986-ban az ország első kastélyszállójaként nyílt meg. A rendszerváltás után magántulajdonba került.
A kastély mögött hat hektáros park terül el. Maga az épület 2610 négyzetméteres, 13 hálószobával, fürdőszobákkal, fogadóterekkel, szalonokkal, aranyozott kristálycsillárokkal, kézzel festett freskókkal, borospincével és antik ólomüveg ablakokkal – amin a családi címer látható – rendelkezik.
A szomszédos Acsán áll a barokk stílusú Prónay kastély, mely jelenleg nem látogatható. A hely egyéb nevezetességei közé tartozik az evangélikus templom, ahol a Prónay család számos tagja nyugszik. Egyéb látnivalók a településen: világháborús-, 56-os- és az innen a GULAG-ra elhurcoltaknak állított emlékmű, valamint a pincesor.
Szerk.: Ildikó
