A szülővárosom Mosonmagyaróvár,
Kicsi koromban onnan elköltöztem már.
Emlékem sokáig nem volt róla semmi,
Egy-kétszer tudtam látogatóba menni.
Hosszú évekig nem változott a helyzet,
Egyszer csak visszatértem, az volt a kezdet.
Köszönhetem családi kapcsolatoknak,
Időnként pár napra Óváron maradjak.
Lassanként egyre több felfedezést tettem,
A nevezetességeket megismertem.
Idővel csak gyarapodtak élményeim,
A városról immár vannak emlékeim.
Lajta-parti séták, vizén kacsák úsznak,
Naplemente felé árnyékok megnyúlnak.
Termálfürdő, Itató strand, nyári meleg,
Esték hangulatát feledni nem lehet.
Kedvenc helyek jönnek egymás után sorba’,
A vár hídján áll Fekete István szobra.
A Futura tudományos játszóháza,
Hansági Múzeum sok kiállítása.
Ha valaki fagylaltot, süteményt kíván,
Lautner Cukrászat mindezekből kínál.
Monarchia Kávéház sem maradhat ki,
Náluk kapható a legfinomabb gofri.
Ha a közeli határokon átkelnénk,
Óvár tökéletes, kiindulópontként.
Külföldön utazhatunk, kirándulhatunk,
Este a városba visszavezet utunk.
Szülőhelyem immár többé nem idegen,
Szeretem meglátogatni, ha tehetem.
Örülök, hogy jobban is megismerhettem,
Azt a várost, ahol a világra jöttem.
Írta: Zoli