Egy júliusi délután, szabadidőnket kihasználva ismét felkerestük a Cselley-házat és a Habsburg-kriptát. A kripta kizárólag előzetes bejelentkezéssel és vezetéssel tekinthető meg. Szeretnénk köszönetet mondani a múzeum dolgozóinak, hogy bejelentkezés nélkül is azonnal rendelkezésünkre álltak és átsétáltak velünk a közeli templomhoz, megnyitották előttünk az oldalajtót, melynek lefelé vezető lépcsőin alászálltunk a hideg kriptába, mely Habsburg Frigyes és Croy-Dülmeni Izabella koporsóját rejti.
A Cselley-házba visszatérve újabb kellemes meglepetés ért bennünket, a múzeum nagytudású, lelkes és kiváló előadónak bizonyult kurátora személyes tárlatvezetést tartott kedvünkért.
Felhívta figyelmünket, hogy Munkácsy festményt is láthatunk itt, ami nagyban emeli a kiállítás értékét. Emellett számos más jelentős művész alkotását is megcsodálhatjuk, többek között Rippl-Rónai József, Wagner Sándor, Székely Bertalan, Perlmutter Izsák, Brocky Károly, Benczúr Gyula, ifj. Markó Károly, Szinyei Merse Pál, Lotz Károly, Csók István, Vaszary János műveit.
Láthatunk korabeli bútorokat, érdemes megemlíteni, hogy a hédervári kastélyból is kerültek ide darabok. Emellett a Cselley-ház kőtárral, valamint Gyurkovics Tibor emlékszobával is rendelkezik.
Habsburg-kripta
Az I. világháború befejezése egyben a Habsburg-család uralmának végét jelentette. A köztársasági Ausztria kitiltotta területéről a Habsburgokat és elkobozta vagyonukat. Habsburg Frigyes főherceg, tábornagy, a monarchia hadseregének egykori főparancsnoka az 1920-as években magyaróvári uradalmában telepedett le, itt élt és lett a város első polgára (virilistája). A kisvárosban nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvendett, nem volt olyan társadalmi esemény, amelyre ne hívták volna meg.
Mosonmagyaróvár legszebb barokk műemléke a Magyaróvár történelmi belvárosában álló Szent Gotthárd plébániatemplom. A város 1932-ben felajánlotta a Habsburg-család számára a templom alatt található kriptát. Két évvel később Albrecht főherceg fogott hozzá a családi sírbolt kialakításához. Kovács István városi főépítész tervei alapján a külső, új lejáratot Péter György helyi kőszobrász készítette el. Az új kapuzatot a Habsburgok bronzból készült, kőkeretes címerével ékesítették s a kripta boltozatos tereit is átalakították.
Itt lelt végső nyughelyet Habsburg Frigyes (1856‒1936) főherceg és felesége, Croy-Dülmeni Izabella (1856‒1931) főhercegné. A kripta két szélső fülkéjében vörös márványból kifaragott katafalkra helyezték a főhercegi pár kettősfalú fémkoporsóját. Mindegyik koporsó két oldalán egy-egy fehér márványurna áll. A középső fülkében, díszes kovácsoltvas rács mögött kapott helyet az egyetlen tömb tardosi vörös márványból faragott oltár. A márványoltár Becket Tamás, Canterbury szent érseke és Szent Adalbert püspök vértanú ereklyéit rejti magában.
Cselley-ház
A barokk hangulatú Magyaróvár Fő utcáján áll a város legrégebbi lakóháza. Elnevezése a ház utolsó tulajdonos családjának a nevét őrzi. Közülük Cselley Kálmán közjegyző a múzeumépítő bizottság elnökeként is tevékenykedett.
A középkori lakóház szépségeit az 1970-es években lefolytatott műemléki feltárást követő rekonstrukció mutatja be. Vasrácsozott faerkélyei, gazdag faragású kőkeretes ablakai késő gótikus, kora reneszánsz lakóépületet sejtetnek.
A középkori hangulatot idézik a kapualj vakolatmaradványai, melyen fekete és vörös krétával készült névaláírások, gyermekrajzok és egy vártorony elmosódott rajza látható. A kapualjban található barokk Szent Rókus szobor a mai Deák téren álló szoborcsoport egyik eredeti mellékalakja.
A 13. századtól már lakóházak emelkedtek a Fő utcán. A 14. században egy négyzetes alaprajzú épület állt e helyen, mely a 15. században udvari szárnnyal bővült. E korból származik a kőtárnak helyet adó dongaboltozatos pince, és a felette lévő emeleti terem, melynek pilléres boltozata a 17. században készült a régi fafödém helyett. A középkorban alakították ki a gótikus ablakokat, ajtókat, és ekkor épült meg a reneszánsz függőfolyosó is.
A ház utcai szárnyát 1470-80 között emelték. Ekkor alakították ki az emeleti nagytermet, és a kapcsolódó két zárterkélyt. Az emeleti nagyterem méretei fejedelmi építtetőt sejtetnek. A magyaróvári uradalom királynéi birtok volt, amelynek központja 1354-ben Lokietek Erzsébettől, Károly Róbert feleségétől, Nagy Lajos király édesanyjától jelentős kiváltságokat kapott.
1730 táján készült el az elegáns barokk lépcsőház, a vasrácsos ajtó ördögűző alakokkal, valamint az emeleti termek és az előtér stukkós díszítése. 1885-ben eklektikus stílusba öltöztették az épületet, a homlokzat kerámiadíszítést kapott, a tetőzetet pedig mázas cseréppel borították.
A helyreállítás – melyet Sedlmayer János tervezett – a középkori épület arányainak és részleteinek a visszaállítására törekedett, ugyanakkor megtartotta a lépcsőház és az emeleti két terem barokk jellegét.
Forrás: a Hansági Múzeum weboldala; https://www.hansagimuzeum.hu
Ildikó és Zoli
