Családi kötődésünk folytán gyakran megfordulunk Nadapon. A települést körülvevő természeti környezet minden alkalommal kirándulásra csábít. Ehhez ideális kiindulópont a Szintezési ősjegy és a mögötte magasodó sziklafal. A magaslatról csodás panoráma tárul elénk. A környező erdőben élvezetes a barangolás.
Nadap
Nadap a Velencei-hegység délkeleti részén terül el. A Velencei-tótól 2 kilométerre északra található. Nadap valószínűleg fontos település volt a honfoglalás időszakában. Első írásos elméke az 1193-as alapítólevél, ami szerint a település először a fehérvári keresztes lovagok birtoka volt, később a Csákok, majd a Buzlayak uralma alá került. A törökök kiűzése után németeket telepítettek a területre. 1731-ben a település már a Cziráky grófi családé. Ők építették 1760-ban a barokk római katolikus templomot, amiben 1800. december 3-án megkeresztelték a közeli Kápolnásnyéken született Vörösmarty Mihályt. A költő élete során sokat időzött és írt Velencén, Bence-hegyi pincéjében.
A templom, ahol megkeresztelték már nem áll, csak egy falmaradvány emlékeztet rá és a régi keresztelő medence, ami az újjáépített templomban látható. A templom csak vasár-és ünnepnapokon, a misék ideje alatt látogatható. A templomot Palermói Szent Rozália tiszteletére szentelték. A költő mellszobra a Millenium Parkban áll, Gulácsy Zsolt szobrászművész munkája.
Nadapi Szintezési Ősjegy
A falu területén rendkívül szép környezetben található az Országos Szintezési Főalappont a Nadapi Ősjegy (Adriai), amely a térképészet és az építészet egyik legfontosabb területének, a magasság meghatározásának a magyarországi viszonyító pontja, mivel itt található hazánk egyik legszilárdabb röghegysége. Azt kevesen tudják, hogy Nadapon 2 ősalappont is van, az ismertebb Adriai szint feletti, valamint a később meghatározott Balti szint Főalappontja. A szintezési ősjegyet az 1888-ban állított emlékmű jelöli. Az alappont érdekessége, hogy a XIX. században, amikor létrehozták, még kevés európai országban határoztak meg ilyen szintezési hálózatot.
Magyarország első országos szintezését 1873-1913 között végezték. Ekkor alapszintfelületnek az Adriai-tenger középszintjének a trieszti Molo Sartorio mareográf mércéjén 1875-ben meghatározott évi középértékén áthaladó szintfelületet választották. Nadap főalappont magassága ebben a rendszerben 173,8385 m, ami később az ún. nadapi alapszint kezdőértékét adta.
Nadapi Patkó Csárda
Látogatásaink során többször betértünk a helyi Patkó csárdába (Nadap, Haladás út 38), egyike azon éttermeknek, ahol a legfinomabb, legízletesebb ételeket kóstolhattuk meg. Különösen ízlett a gulyás- és húsleves, a rántott sajt burgonyakrokettel és az elmaradhatatlan palacsinta.
Bence-hegyi kilátó
A környék szintén sok látnivalót és érdekességet kínál. Egy szép napsütéses őszi napon felkapaszkodtunk a Bence-hegyi kilátóhoz.
A 2018 tavaszán átadott új kilátó stratégiai fontosságú, különösen szép panorámájú magaslatra épült: nemcsak az egész Velencei-tavat, hanem távolabb a Budai-hegységet, és a Vértes, sőt még a Bakony egy csücskét is megcsodálhatjuk, ha elég tiszta az idő.A Bencze Istvánról, a környék első sikeres szőlőtermesztőjéről elnevezett Bence-hegyen 1988-ig már állt kilátó, konkrétan egy korábbi olajfúró torony. Ezt 1988-ban, felrobbantották – egyszerűen lebontani ugyanis a szerkezete miatt nem lehetett, írja „A Bence-hegyi kilátó” című helytörténeti kiadvány –, így három évtizeden át csak a hegytetőről lehetett szemügyre venni az alant terpeszkedő Velencei-tavat. 2018 márciusában nyílt meg újra. A csaknem 20 méter magas kilátószintre 118 lépcsőfok vezet fel. Amikor a zárt, a környék élővilágát nagyméretű fényképeken bemutató lépcsőházból a rendszerint igencsak erős széllel dacolva a nyitott teraszra lépünk, lélegzetelállító 360 fokos panoráma tárul elénk.
A Velencei-hegység Ingókövei
Másik alkalommal közelebbről ismerkedtünk a Velencei-hegység különleges Ingóköveivel. Közéjük tartozik a Likas-kő, a Kocka, a Pogány- és Pandúr-kő. A hegység területén Pákozd községtől északra a Sárhegy legmagasabb pontja és az ettől K-DK-re eső területen a gránit kisebb-nagyobb sziklacsoportokat alkot, amelyek jellegzetes alakjukat a szél és az esővíz együttes hatásának köszönhetik. A kemény, tömött, vízzáró kőzetet repedések szelik keresztül-kasul. A repedések a gránit tömegét, nagy négyszögletes hasábokra tagolják és ezeken a felszíneken folyik a kőzet aprózódása, mállása. A felszín mállása folytán a gránittömbök sarkai legömbölyödtek, a tömbök elváltak egymástól és sajátos képződmények az ún. “ingókövek” jöttek létre. A Velencei-hegység Magyarország egyetlen gránit alapkőzetű hegysége és mint ilyen az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége.
Pákozdi Katonai Emlékpark
A természetben tett kirándulás után megtekintettük a Pákozdi Katonai Emlékparkot. Ez egy Nemzeti Emlékhely az 1848. szeptember 29-i, pákozd-sukorói csata tiszteletére és emlékére, 1951-ben állított Obeliszk környezetében került kialakításra a Mészeg-hegyen.
Jelen formájában az Emlékhely 2010-ben nyitotta meg kapuit és célja, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetét, az elmúlt 170 év főbb katonai eseményeit és emléket állítson e korok ismert és ismeretlen katonahőseinek.
Írta: Ildikó és Zoli
Forrás: