Családunk egyik kedves barátja meghívott minket egy motorcsónakos kirándulásra a Mosoni-Dunára, melyre Kisbodakról indultunk. Így csónakkal olyan rejtett helyekre tudtunk eljutni, ahová más módon nem lehetséges.
Kisbodak a Duna-régió Vízi Turisztikai Szövetség egyik székhelye, a nemzetközi „Víz-Csöppek” Mozgalom alapítója, a Melk-Budapest Vízi Zarándokút állomása, a Duna-parti Esthajnalcsillag Táborhely pedig a közép-szigetközi vízitúrák kiinduló pontja és bázisa.
A Mosoni-Duna a Duna folyó déli ága. A szlovákiai Oroszvár (Rusovce) és Dunacsúny (Čunovo) között ágazik ki a Dunából. Végig kanyarog a Szigetköz déli oldalán és 125 km megtétele után Véneknél ömlik vissza a Dunába.
A Szigetközi Tájvédelmi Körzetet 1987-ben alapították, a „Szigetköz sajátos vízrendszere, tipikus növény- és állatvilága megőrzése” érdekében. Területe 9157 hektár, ebből fokozottan védett 1325 hektár. A tájvédelmi körzet két fő részből áll: a Duna hullámtere, valamint a Mosoni-Duna a keményfaligetek maradványaival.
A kétéltűek csaknem valamennyi hazai faja megtalálható a Szigetközben. Közülük gyakori a kecskebéka, a tavi béka, a vörös hasú unka, a mocsári béka és a leveli béka.
A madarak a Szigetköz és a hullámtér legfeltűnőbb, legjellegzetesebb állatai. E tájhoz szorosan hozzátartoznak a vízimadarak, melyek hajdan hatalmas tömegben éltek itt. A Szigetközben költő, illetve vonuláskor hosszabb időt itt töltő fajok száma 200-220-ra tehető.
A Duna ágrendszerében járva, először a gémfélék tűnnek fel. Leggyakoribb a szürke gém, mely a legnagyobb európai gémfaj. Az egyik gémtelepen mintegy 200 pár szürke gém és 100 pár bakcsó is fészkel. A halra leső vagy repülő nagykócsagot látva érthetővé válik egyik népi neve is: nemes kócsag.
Telente tűnik föl az égen, vagy pedig pihenve egy-egy fa tetején legnagyobb ragadozó madarunk, a réti sas. Nem olyan régen még fészkelt itt, de a gyorsan növő nemesnyár-erdőkben olyan nagy a nyüzsgés, az erdészeti tevékenység, hogy azt már nem bírja.
Nagyon hiányzik a tájról a halászsas, mely szintén a nyugalmas erdők hiánya miatt nem fészkel már itt.
A baglyok száma is fogyatkozik, hiszen öreg botoló füzekből, odvas fákból ma már sokkal kevesebb van, mint régen.
Az emlősök több mint 40 faja él a Szigetközben. Ezek nagy része nem kötődik olyan szorosan a vízhez, mint a madarak zöme.
Leggyakoribb fajok a gímszarvas, a vaddisznó, a róka, a nyest, a nyuszt, a hermelin, a denevérek, a pézsmapocok és a mezei nyúl. Időnként egy-egy hód is felbukkan a Duna szigetein.
Szerk.: Ildikó
