Hédervár
A Szigetköz közepén, Mosonmagyaróvár és Győr között majdnem félúton található Hédervár. A község egyik legfőbb természeti látványossága Magyarország egyik legöregebb fája, az Árpád-fa, melyhez a monda szerint Árpád vezér a lovát kötötte.
Hédervár a magyar államiság kezdete óta a középkori Szigetköz történelmi, egyházi központjának szerepét töltötte be.
A település története összefonódott a hédervári grófi családok (Héderváry, Viczay, Khuen-Héderváry) múltjával. A Khuen-Héderváry család 1946-ig volt a kastély és az uradalom birtokosa. 1947-ben, ill. 1960-ban azonban elhunyt a hédervári gróf Khuen-Héderváry család két utolsó tagja is, így több mint 800 év folyamatosság után grófi család nélkül maradt Hédervár, de a kastélyuk ma is áll.
A környék már a bronzkorban is lakott volt, a római korban a Mosoni-Duna mellett őrtornyok sokasága biztosította az Imperium Romanum védelmét, a limes őrtornyai 20-30 mérföldenként álltak, egy 1961-es kutatás szerint vélhetőleg Hédervár területén is a mai várkastély legnagyobb lakótornyának helyén vagy az ún. Zsidó-dombon, ahol a felszín alatt még megtalálhatóak a Héderváryak ma is látható vizesárokkal körülvett első várának maradványai.
A Héderváry család őse eredményesen vette ki részét a trónviszályok kapcsán szerezhető birtokokból és címekből. 1146-ban mint ispán, 1150-1157 között II. Géza udvarbírója és 1162-ben III. István nádoraként szerepelt. Ebben az időben építhette fel „Héder várát”.
A család egyik híres tagja Dezső, aki 1338-ban a havasalföldi hadjárat során ruhát cserélt és megmentette Károly Róbert életét.
Neves leszármazott Hédervári Kont István, aki a legendákban szabadságharcos hősként szerepel, mivel vezető szerepet vállalt Luxemburgi Zsigmond király elleni összeesküvésben. A trónkövetelő Kis Károlyt támogatta, ezért harminc társával együtt kivégezték 1388-ban. Emlékét őrzi Garay István híres verse „Kont” címmel, ill. a község határában álló történelmi emlékhely a Kont-fánál.
Helyi legenda szerint, 1947-ben itt azonosították be először a „Colorado-bogarat”, azaz a csíkos hátú burgonyabogarat. Emlékét egy szobor is őrzi.
Gyakran járunk a vidéken átutazóban, Hédervár nevezetességei kedvéért többször is megállunk.
Darnózseli
A település a Szigetközben, ezen belül is az úgynevezett Felső-Szigetközben található. Az Öreg-Dunától körülbelül 4 kilométerre, a Mosoni-Dunától mintegy 3 kilométerre fekszik.
A falu látványos nevezetessége a zsidó temető, amit 1883-ban nyitották meg. Az utolsó temetés 1943-ban volt itt. A község fiataljai 1984-85-ben rendbe tették, s azóta is gondozzák. Egy emlékfal került még felállításra a darnózseli és a szigetközi deportálások áldozatainak emlékére.
1809-ben I. Napóleon császár katonái rekviráltak és felgyújtották a falut. Ennek az időszaknak tanúja a francia katonai emlékmű, melyet 1818-ban emeltek rokonai egy itt elhunyt lengyel származású francia tiszt emlékére.
Szerk.: Ildikó és Zoli
