Algéria vízumköteles ország. Vízumot az algériai nagykövetségen lehet intézni (1121 Budapest, Zugligeti út 27). Hivatalos meghívólevéllel sem volt egyszerű az országba való beutazás. A vízumdíj 100 Euro. Mindezzel a legrövidebb vízumot, egy hónapra szólót lehetett igényelni, ami egyszeri beutazásra jogosított. Hiába mennénk csak pár napra vagy egy hétre, mivel a vízum egy hónapra szól, a biztosítást előre kell kifizetni egy hónapra és az igényléshez csatolni.
Mivel nem volt közvetlen járat Budapest és Algír között, így a svájci Swiss Air légitársasággal, két átszállással (Zürich és Genf) jutottam el Algírba. Lekéstem volna a genfi csatlakozást, mert csak 30 percem volt az átszállásra, de mivel nagyon kevés volt az utas, megvártak.
Algír
Algírba nemcsak turistaként utaztam, hanem látogatóba. A korai érkezés miatt bőven jutott idő a főváros felfedezésére.
Jártam már több országban, de miután megpillantottam a hófehér Algírt, számomra a világ legszebb városainak sorába lépett. Repterét Houari Boumediene-ről, híres utcáját pedig a hős Didouche Mourad-ról nevezték el.
Algír a szépségét elsősorban a fekvésének köszönheti. Domboldalra épült házai vakítóan hófehérek. Bármerre járunk, mindenhol találunk valamilyen látnivalót, érdekességet.
Algír városközpontja az Esplanade d’Afrique, erre van a legtöbb középület, a városháza, a nemzeti bank, a központi postahivatal és a város legnagyobb vasútállomása. A környező utcákban pálmasorok húzódnak és a térről lépcsősor vezet fel a Kashba-ba, ami Algír legérdekesebb városrésze. A szó fellegvárat jelent. A szűk kis utcákban vannak a legjellegzetesebb arab piacok (szukkok), mecsetek, lakóházak.
Algír egyik legszebb mecsetje az El-Kebir dzsámi, amit az Almoravida-dinasztia építtetett. A hagyomány szerint személyzetét egy mufti (főpap), két imám (előimádkozó), 19 ulema (írástudó pap), 18 müezzin (imára hívó kántor), 8 hezzabin (Korán felolvasó), 3 ulike (gondnok) és 13 takarító alkotta.
Látnivalóként fontos megemlíteni a Szent Fülöp székesegyházat, ami a város egyik legszebb keresztény emlékműve. A Hamma Botanikus kertet (Jardin d’Essai du Hamma), amit 32 hektáron 1832-ben alapítottak. A Notre Dame d’Afrique-t, a Bardo Múzeumot és a mecseteket.
Annaba
Algírból késő este, hálókocsis vonattal utaztunk tovább Annabába. Reggel érkeztünk meg a francia megszállás idején Bone-nak nevezett kikötővárosba, ami az ókori Hippone helyén épült. I. sz. 392-től 430-ig Szent Ágoston Annabában élt és tevékenykedett.
Egy francia reggeli (narancslé, croissant, lekvár, tejeskávé) elfogyasztása után indultunk a város felfedezésére. Említést érdemel az Annaba Múzeum és a Szent Ágoston bazilika. A tengerpartja csodálatos, órákat sétáltunk és kagylókat gyűjtögettünk a homokos parton. Megnéztük a helyreállított Hippo Régius-i Forum-ot, ami Észak-Afrika egyik legszebb római kori emléke.
Souk Ahras
Annabából busszal utaztunk tovább Souk Akhras-ba. Ide érkeztem látogatóba. Az óváros nagyon kicsi, pár utcából és mecsetből áll. Arról nevezetes, hogy itt született Szent Ágoston. A külváros folyamatosan terjeszkedik és egyetem is található itt.
Madaure és Guelma
Megnéztük a közeli Madaure (M’daourouch) római kori romjait és ellátogattunk Guelma-ba, ami a hammam-ról (fürdő) híres.
Visszamentünk még egyszer Annabába, a tengerpartra és a belvárosba. Jártam piacokon, pici fűszerboltokban, kóstoltam friss datolyát, fügét, baklavát, minden este arab vacsorát, pl. kuszkuszt, bourek-et (hagymás hús tükörtojással), csakcsuka-t (fűszerezett paradicsom, amelyhez sült tojást tálalnak).
Pár nap után egész éjjeli buszozással innen utaztunk vissza Algírba, majd én Air France járattal, párizsi átszállással haza.
Írta: Ildikó
