Fapados járattal, egy hosszú hétvégére érkeztünk Londonba. Kensal Rise-ban laktunk, a régi szállásadómnál. A repülőgép Luton-ban szállt le, onnan busszal utaztunk tovább Londonba a Victorára, majd szintén busszal a második zónába, a Crediton Road-ra.
Londonban napijegyekkel közlekedtünk. A híres londoni piros Routmaster buszok 1956-ban jelentek meg a város utcáin és 2005-ig voltak használatban. Amikor kivonták őket a forgalomból a jegyellenőrök ideje is lejárt. Érdekességnek számít, ahhoz, hogy valaki taxit vezethessen, London teljes területén vizsgáznia kell. Tudnia kell, hogy a 320 utca és a legfőbb látnivalók hol találhatók. Így négy évig tart az engedély megszerzése.
A már ismert és kedvenc helyszíneket újra felkerestük, mint pl. a British Múzeumot, az Imperial War Múzeumot (Birodalmi Hadi Múzeum), a Kensington palotát, az HMS Belfast-ot, a Kormánybunkert (Cabinet War Room), a Kew Gardens botanikus kertet, Greenwich-et. Sétáltunk az Oxford Street-en és a Piccadily Circus-on.
Ezek mellett megnéztük a Sherlock Holmes múzeumot. Sir Conan Doyle híres mesterdetektívje állítólag a Baker Street 221/b szám alatt lakott. A képzeletbeli otthont a leírások alapján rendezték be.
Megcsodáltuk a Wallace gyűjteményt. A Seymour-Conway család tagjai voltak Hertford őrgrófjai. Négy generáción át gyűjtötték az európai művészet remekműveit. A gyűjteményt azzal a feltétellel adományozták a nemzetnek 1897-ben, hogy abból sem elvenni, sem hozzátenni nem szabad és állandó kiállításon kell bemutatni. A Hertford Home ma is őrzi a 19. századi főúri otthon hangulatát. A harmadik őrgróf olasz feleségének vagyonát használta arra, hogy az öröklött családi arcképtárat Tiziano és Canaletto festményeivel gyarapítsa.
Jártunk a Temple Chruch-ben, ami a templomos lovagrend erődítménye volt és a 12. században épült. Itt tartották az avatási szertartásokat. A Temple a szokatlan alakjáról híres, az egyik szárnya olyan kerek, mint a jeruzsálemi Szent Sír templom. A templom kövezetén tíz életnagyságú lovagszobor fekszik. Eleinte úgy gondolták, hogy ezek síremlékek, de kiderült, hogy nincs alattuk eltemetve senki.
A London Eye-ról csodálatos panoráma tárult elénk, az egész várost beláttuk. Legmagasabb pontja 135 méter. Tiszta időben még a Windsor kastély is látható.
A világ leghíresebb emberei közül többet a Westminster-apátság altemplomában temettek el. Megnéztük az Ismeretlen Katona sírját (Tomb of the Unknown Warrior). Egy Flandriában elesett névtelen katona holttestét fedi a fekete kőlap, emlékezve az I. világháború brit áldozataira. A művirágokat hadirokkantak készítik a harcmezők pipacsait imitálva. Itt található David Livingstone, Sir Isaac Newton, Charles Darwin, Henry Purcell sírja is, valamint a Stuart uralkodóké, stb.
A világ más tájairól érkező bevándorlók magukkal hozták az ételeiket. Így ma már a curry és a kebab is „londoninak” számít. A fish&chips régi londoni kedvenc. A meatpie zöldborsóval az igazi. Ha pedig valódi londoni reggelit szeretnénk, akkor együnk szalonnás tojást, teát, pirítóst és paradicsomos babot.
Írta: Ildikó
