Az idei nyaralásunk kicsit másképp alakult, mint ahogy elterveztük. Több száz kilométernyi ausztriai autóvezetés után úgy gondoltam, hogy a tengerparti nyaralásra olyan helyet válasszunk, ahova inkább repülővel vagy busszal megyünk.
Sajnos a repülős utazás nem jött össze, a buszos is nagyon nehézkesen. Busszal a Krk-szigetet terveztük, Baska-ra készültünk, de két iroda is visszamondta a foglalást. Az időponton már nem tudtunk változtatni, így sok lehetőségünk nem maradt a helyszín választásra. Az egyik iroda vouchert ajánlott a befizetett összegre, amit három évig használhatunk fel. Azt el is fogadtuk. A másik iroda Krk-sziget helyett Opatijat vagy vouchert, ami viszont csak ez év decemberéig lett volna érvényes. Így lett Opatija az idei tengerparti nyaralásunk helyszíne.
Horvátországba a beutazáshoz a védettségi igazolványunkat, illetve a két nyelvű oltási igazolásunkat használtuk. A Horvát Turisztikai Hivatal oldalán kellett kitöltenünk egy nyomtatványt, megadva az érkezés és távozás időpontjait, a helyszínt és a védettségi igazolvány másolatát. Erre érkezett egy regisztrációs szám, amit kinyomtatva vittünk magunkkal.
Éjszaka utaztunk, a határon kb. egy óra alatt jutottunk át, a reggeli órákban érkeztünk meg Opatijába, ami a Kvarner-Riviéra fővárosa.
A középkorban még annyira elhagyatott volt a vidék, hogy Benedek-rendi szerzetesek a 15. században kolostort alapítottak itt. Négy évszázaddal később a fiumei kereskedők kezdtek üdülőket építeni a kolostor környékén, a vidéket pedig Abbáziának (apátság, horvátul opatija) nevezték el. Az alig lakott terület az 1868-as horvát-magyar kiegyezés eredményeként Fiumével együtt Magyarország része lett. A tenger adta lehetőségeket a magyarok Fiuméban a hatalmas kikötő létrehozásával, Abbáziában viszont tengerparti üdülők és villák építésével próbálták kihasználni. A vasút 1884-ben ért ide, ami immár nemcsak a leggazdagabbak, de a felső-középréteg számára is elérhetővé tette a települést. Ezután épült a szállodasor és a kaszinók.
Az átlagos téli középhőmérséklet 7-9 fok, aminek eredményeként az e tájon szokatlan növények – babér, leander, pálmák, kaktuszok, mimózák – is megélnek.
Sajnos Opatija szinte semmilyen művészettörténeti nevezetességgel nem rendelkezik. Az egykori kolostorból csupán az 1506-ban épült Sveti Jakub (Szent Jakab) templom maradt meg, azonban ez is több átépítést szenvedett el, legutóbb 1937-ben bővítették.
A legrégebbi üdülő a templom közelében található Villa Angiolina. 1845-ben a fiumei Iginio Scarpa építtette, a ház körül pedig trópusi növényparkot létesített kamélia- és magnólia-félékből, mammutfenyőkből és cédrusfákból. 3,6 hektáron mintegy 170 különböző növényfajt láthatunk itt.
2021.10.10-ig látogatható a tengerparti Pavilonban (Umjetnicki paviljon Juraj Sporer) megrendezett Friendship of Freedom (Prijateljstvo Sloboda) kiállítás, ami Picasso és Miro munkáit mutatja be. A belépőjegy nem olcsó, 100 kuna a felnőttjegy, gyerekeknek 50 kuna. Mivel én művészetrajongó vagyok, inkább mondok le az éttermi ebédről egy kiállítás kedvéért.
A tengerpart sziklás és köves, úszópapucs használata mindenképpen javasolt.
A horvát kuna meglehetősen erős valuta, váltópénze a lipa. Mi augusztusban utaztunk (2021), akkor 57 forintért vettem itthon 1 kunát. Kint minden nagyon drága. Nem béreltünk napozóágyat és napernyőt sem. Az itthonról vitt élelmiszereket fogyasztottuk. Kétszer fagylaltoztunk, az viszont nagyon finom. Habár kihagytuk a gasztronómiai élményeket, de feltérképeztük a kínálatot. A horvát konyha kevésbé zsíros, ott olajat használnak. Nagyon népszerűek a halfajták, melyeket olajon, roston vagy nyárson sütnek. Kaphatók különböző rák- és polipfajták, tintahalak vagy cápafélék is. A sültek mellé főleg salátát szolgálnak fel, amit olajjal vagy borecettel ízesítenek.
Opatija szimbóluma a Lány sirállyal elnevezésű szobor, ami egy tengerbe nyúló sziklán áll. A Lungo Mare sétányon található. Érdekesség, hogy a szobrász arra kérte a hölgyet, hogy ne fedje fel a kilétét, kiről is mintázta a nőalakot. Az 1956-ben modellt álló hölgy végül 55 év után törte meg a csendet és mesélte el, hogy a szobor őt ábrázolja.
Egy másik érdekes történet a Kvarner szállodához kapcsolódik, ahol többször találkozott Ferenc József Sissivel.
Szerk.: Ildikó
