Kunsthistorisches Museum
Elsősorban a Kunsthistorisches Museum megtekintése céljából érkeztünk az osztrák fővárosba. A múzeum közelében, egy mélygarázsban parkoltuk le az autót. Innen gyalog néhány perc alatt elértük úticélunkat. A rendkívül gazdag és látványos kiállítások közül minket elsősorban az egyiptomi érdekelt. Ott töltöttük el a legtöbb időt és ott készítettük a legtöbb fényképet.
Az egyiptomi gyűjtemény a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű tárlatának számít, a XIX. és XX. században keletkezett adományoknak és ásatásoknak köszönhetően. Legjelentősebb látnivalója III. Thutmosis fáraó szobra és Ka-ni-nisut sírkamrája, de figyelemre méltó a kék kerámia víziló is.
Az antik gyűjteményben (Antikensammlung) csodálhatjuk meg a 23 színarany tárgyból álló Nagyszentmiklósi kincset, melyet a XVIII. század legvégén találtak meg, s hoztak Bécsbe.
A Képtárban elsősorban a reneszánsz kor velencei festőinek (Tiziano, Veronese, Tintoretto), valamint flamand mestereknek (van Eyck, Rubens, van Dyck) a fő művei csodálhatóak meg. Ezenkívül Raffael “Madonna a természetben”, Vermeer “A festés művészete” és a világ legnagyobb Bruegel-gyűjteménye is itt található.
Külön megkerestük Velazquez Margarita Theresa infánsnő portréit.
A 700.000 kiállítási tárgyat magában foglaló érmekabinet a Habsburgok gyűjtőszenvedélyének köszönheti keletkezését. Köztük régi magyar pénzérméket is felfedezhetünk.
Kincstár (Schatzkammer)
A Hofburgban tett sétánk után a Kincstárat (Schatzkammer) tekintettük meg. E múzeum termeiben őrzik az osztrák császári koronát, az osztrák főhercegi süvegek egy példányát és a Német-Római Császárság koronáját is. De az itt őrzött műtárgyak nem utolsósorban arról is mesélnek, hogy az európai népek és dinasztiák történelme milyen szorosan összefonódott egymással.
A kincstár egyik ékessége, az osztrák császári korona. A kiállított ornátusok (díszruhák) között a figyelmes látogató megtalálhatja a Szent István-rend nagymesteri öltözetét: egy fehér prémszegélyes, arannyal hímzett zöld köntöst és vörös tunikát.
Itt található az úgynevezett Bocskai-korona is, melyet Bocskai István erdélyi fejedelem kapott 1605-ben I. Ahmed szultántól, de amelyet soha nem viselt. Emellett számos más magyar vonatkozású kiállítási tárgyat is láthatunk.
Érdekességnek számít Napóleon és Mária Lujza fiának, Sasfióknak itt kiállított bölcsője.
A bécsi kincstár anyaga ezer év történelmét fogja át, egészen a XIX. és a XX. századig.
A nap végén élményekkel gazdagodva indultunk hazafelé.
Írta: Ildikó és Zoli
