Régóta élek a fővárosban, de az Epreskertről először egy magazinban olvastam. Ezután kerestük fel Budapest szívében, a hatodik kerületben az Epreskert őspark és épületegyüttest (Bajza utca 41), ami a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik. Műtermek és a szobrász tanszék kiállító termei találhatóak meg ezen a helyen.
A kertet Stróbl Alajos hozatta rendbe. 1882 előtt elvadult eperfaliget állt ezen a helyen, innen ered az Epreskert elnevezés. Az 1870-es években jöttek létre az első műtermek. 1879-ben Huszár Adolf kapott itt telket, hogy elkészíthesse Deák Ferenc mellszobrát a Kerepesi temetőben felépített mauzóleumba. A szobrászművész Besztercebányán született, majd Bécsben tanult. Budapestre úgy került, hogy 4000 frank pályázati díjat tűztek ki Eötvös József fővárosban felállítandó szobrára, melyet a Liphtay Béla báró által felajánlott műteremben kezdett megmintázni. Pályaműve elnyerte a díjat és ezzel országos hírnévre tett szert.
Stróbl Alajos mentette meg azt az épületet, ami a kert közepén áll. Lebontásra ítélték a józsefvárosi Kálvária tér kápolnáját, melyet 1893-ban szétbontottak és tanítványaival kövenként hordták át ide az Epreskertbe, a jelenlegi helyére.
Az Epreskert nem egy rendezett park, hanem a házak között megbúvó, kusza titkoskert. Érdemes felkeresni.
Szerk.: Ildikó
