A Tihanyi-félsziget a Balaton északi partjánál, Aszófő táján nyúlik be a tóba. Magyarország egyik legváltozatosabb tája, itt hozták létre az első tájvédelmi körzetet. Közigazgatásilag az egész félsziget Tihanyhoz tartozik.
5 km hosszú, legnagyobb szélessége 3,5 km. Partjait meredek dombsor szegélyezi és legmagasabb csúcsaiban 120-130 méternyire emelkedik a Balaton szintje fölé.
Ezek a hegyek egy völgykatlant vesznek körül, melyet egy harántos emelkedés két mélyedésre oszt, egyik a Belső-tó, másik a mocsaras Külső-tó.
A félsziget alapját a Pannon-tengerből származó üledékek, homok- és agyagrétegek alkotják. Az üledékek felett különböző vastagságú vulkanikus rétegek fekszenek, ezek teszik ki a félsziget fő tömegét. A tűzhányók tevékenységét a későbbiekben hévforrásos utóvulkáni működés követte.
Apáti-hegy
Az Apáti-hegy a kalderaperemnek a Külső-tóhoz legközelebb eső egysége. Északi oldalán látható a helyreállított Apáti templomrom, jelezve az egykori Apáti település helyét.
A hegy tetején épült a 16,5 m magas Őrtorony-kilátó, melyet 2017-ben nyitottak meg a látogatók előtt.
Az Apáti-hegy a félsziget egyik legértékesebb élőhelye.
Nyereg-hegy
A Nyereg-hegy a Csúcs-hegyet az Apáti-heggyel összekötő keskeny sziklás gerinc, ahonnan csodálatos panorámában gyönyörködhetünk. A félsziget egyik legértékesebb földtani képződménye.
Csúcs-hegy
A heves utóvulkáni tevékenység hatására egész sor gejzírkúp alakult ki a félszigeten, ezek egyike látható a 235 m magas Csúcs-hegyen.
Szarkádi-erdő
A hegyeket nagyrészt erdő borítja, ezek közül a legszebb a délnyugati oldalon fekvő Szarkádi-erdő.
A félsziget déli csúcsának közelében egy hajdani révészfalu emlékét őrzi az Újlaki templomrom. Az egykori templom a 12-13. században épült. Az egyenes záródású szentély fala ma is áll.
Gejzírmező
A Szarkádi-erdő és a Belső-tó között elterülő Gejzírmező sziklaképződményei mintegy három millió évvel ezelőtt keletkeztek. A forráskúpok közül a legnagyobb az Aranyház-gejzírkúp, nevét a tömegesen rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta.
Az Aranyház közelében, egy régi pincében kőzetbemutató látható.
A Hármashegyi-kúp tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Belső-tóra és az ősközségre.
Belső-tó
A Belső-tó közvetlenül Tihany mellett található, a Balaton szintjénél 25 m-rel magasabban helyezkedik el.
Kiserdő-tető
A félsziget központi részén, a Külső- és a Belső-tó között emelkedő kalderaperem-maradvány. A szél a puhább kőzetanyagot elbontotta, a szilárdabb rétegek azonban ellenálltak a pusztító erőknek. Így jöttek létre az itt látható „szélmarta sziklák”.
Külső-tó
A Külső-tó sekély, erősen feltöltődött. A 19. század elején levezető csatornát ástak, hogy a tó vizét az Aszófői-séden keresztül a Balatonba vezessék. A lecsapolt területet kaszálóként hasznosították. 1976-ban a levezető csatorna lezárásával kezdődött meg a tó eredeti állapotának visszaállítása.
Óvár
A félszigetet keleti oldalról határoló markáns gerinc, a Balatonra néző festői bazalttufa-alakzatokkal. Tetején vaskori földsánc maradvány fut végig.
Az Óvár keleti oldalán sziklába vájt barlangok sorozata húzódik, ezek a Barátlakások. Egykor azok a szerzetesek készítették és lakták, akiket I. András király felesége hozott magával a Kijevi Nagyfejedelemségből. 1994-ben a sziklafalat és a még meglévő cellákat stabilizálták, helyreállították.
Az egykor itt élt szerzetesekről kapta nevét a közeli Ciprián-forrás.
Lóczy-tanösvény
Kiindulópontja az Apáti templomromnál van, innen az Apáti-hegyen, a Nyereg-hegyen és a Csúcs-hegyen keresztül a Szarkádi-erdőbe, majd a Gejzírmező és az Aranyház érintésével az ősközségbe vezet. Onnan a Kiserdő-tető – Óvár – Barátlakások útvonalon vezet a tihanyi hajóállomásig. A tanösvény Lóczy Lajosról, a kiváló magyar geológusról és geográfusról kapta a nevét.
A Tihanyi-félszigeten sokszor kirándultam, túráztam, a gyönyörű természeti környezet, a táj szépsége minden alkalommal lenyűgözött.
Szerk.: Zoli
