A Vácrátóti botanikus kert közel van Budapesthez és mivel nagyon szeretjük megcsodálni a természet szépségeit, ezért egy hétvégi programnak választottuk az arborétum felkeresését.
A fővárostól mindössze háromnegyed óra volt autóval, a parkoló fizetős, javasolt korán érkezni, hogy helyet is találjunk.
A Vácrátóti arborétum Magyarország legnagyobb botanikus kertje. A növényekben és virágokban gazdag park még egy csodaszép üvegházzal is rendelkezik, ahol a gyönyörű orchideák mellett más növényeket is megcsodálhattunk. Az üvegház két részből áll, egyik részében a már említett orchideák élnek, a másikban a kaktuszok.
A parkban 3300 fa és cserje található és kb. 2500 virágos növényfaj. 62 madárfaj fészkel az arborétum területén, 22 halfaj él a tavakban és 73 puhatatestű állatfajnak ad otthont a botanikus kert.
Az arborétum a vácrátóti kastélyparkból alakult ki. Ennek építtetőjét és tervezőjét nem ismerjük. Valószínűleg Géczy István referendárius, Vácrátót akkori birtokosa a 18. század végén épült magyarországi angolkertek mintájára építtette.
1846 őszén az eladósodott Géczy család a vácrátóti birtokot 300 000 pengő forintért eladta nagyszentmiklósi Nákó Sándor grófnak, majd a Nákó család 1852-ben a bécsi skót bencéseknek.
A birtokot 1871-ben vásárolta meg Vigyázó Sándor gróf, aki az akkoriban Alcsúton dolgozó Jámbor Vilmos kertészt bízta meg a felújítással. A munkákat 1872 tavaszán kezdték el a cseh Band Henrik irányításával, aki haláláig 1913-ig volt a birtok főkertésze.
Vigyázó Sándor úgy végrendelkezett, hogy ha a család fiú utód nélkül maradna, akkor a hatalmas vagyon örököse a Magyar Tudományos Akadémia legyen. Apja halálának évében, 1921-ben így rendelkezett Vigyázó Ferenc is, aki nem alapított családot és 1928-ban elhunyt. A kastélypark ekkor került a Magyar Tudományos Akadémia birtokába, de ők nem vállalkoztak a fenntartására, hanem a köteles rész fejében visszaadták Vigyázó Sándor unokájának, Bolza Mariettának. Ő 1936-ban Debreczeni Sándor pesti ügyvédnek adta el a kastélyt és a parkot. Az ő tulajdonukban a növénygyűjtemények tönkrementek, a fenyvest kivágták, a kastélyt lebontották.
A II. világháború alatt sokat károsodott a kert, majd 1946-ban megkapta az Országos Természettudományi Múzeum, hogy benne botanikus kertet létesítsen.
Az arborétum jelenlegi fenntartója a Magyar Tudományos Akadémia. A kert novembertől március végéig zárva tart. Előszezonban, márciusban 08:00 – 17:00 óra között látogatható, főszezonban, április 1-től október végéig pedig 08:00 – 18:00 óra között.
Szerk.: Ildikó