Pannonhalma Győrtől 19 km-re dél-délkeletre, a Sokorói-dombság területén található. Kedvelt turisztikai célpont, ismertségét elsősorban a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak köszönheti. Eredeti neve Győrszentmárton.
Már a 10-11. században fejedelmi udvarház állt itt. A település kialakulása 996-ban, a bencések megjelenésével, a királyi alapítású kolostor építésével vette kezdetét.
A tatárjárás után a falu ismét benépesült. A 14-15. században folyamatosan fejlődött. A 17. század elején a törökök elpusztították. 1689-ben Rummer Márton főapát újratelepítette.
Az apátság nagyszabású építkezésekbe kezdett – major, magtár, számvevőségi épület. Megerősödtek a céhek, szélesebb körű lett az oktatás. A központi elhelyezkedésű apátsági birtokok miatt viszont a gazdák egy része a szélekre szorult.
A 19. században kialakult a kis- és középipar, megindult a földek elaprózódása.
A település 1965-től viseli a Pannonhalma nevet, mely Guzmics Izidor (1786-1839) bencés szerzetes, bakonybéli apát névalkotása volt.
Pannonhalmi Bencés Főapátság
A Pannonhalmi Bencés Főapátság a magyar történelem kiemelkedő emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központ, a világörökség része.
A főapátság látványos épületegyüttese a közel 300 méter magas Szent Márton-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus bazilika az évszázadok során barokk és klasszicista épületrészekkel egészült ki, melyek a főapátság mai arculatát meghatározzák. Az egész épületegyüttest az 55 méter magas torony koronázza.
Az apátság, mint fő turisztikai látnivaló, nemcsak építészeti jelentőséggel bír, kiállításaival, gyűjteményeivel kultúrtörténeti emlékeket tár a látogatók elé. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek.
Napjainkban a szerzetesközösség működteti a bentlakásos gimnáziumot, könyvtárat, levéltárat, emellett az apátság működésének anyagi megalapozásán dolgoznak, többek között borászat, sörfőzde, gyógynövénykert fenntartásával és vendégek fogadásával.
Stefánia belga királyi hercegnő, Habsburg Rudolf trónörökös felesége, férje halála után ismét házasságot kötött Lónyay Elemér földbirtokossal. Oroszváron éltek a Lónyay-kastélyban. A második világháború végén Pannonhalmára menekültek, az apátság adott nekik menedéket. Stefánia itt hunyt el 1945-ben, férje egy évvel később Budapesten. Mindketten az apátság kriptájában nyugszanak.
Pannonhalma Habsburg Ottóhoz is közel állt, aki bencés diákként magyar nyelven érettségizett. Végrendelete alapján szívét Szent Márton hegyén, a főapátságban temették el.
Lombkorona Tanösvény
2015-ben adták át a Boldog Mór kilátót, az azt övező erdei tanösvény mellé lombkorona tanösvényt is építettek. A halat formázó lombkorona sétány kilátópontként is működik, közel 80 méter hosszú, legmagasabb pontja 14 méter.
Szent Márton szobor
1997-ben, Szent Márton halálának 1600. évfordulóján szentelték, a pannóniai születésű védőszentet, Tours egykori püspökét ábrázolja. A szobor a templom melletti kis téren áll.
II. János Pál pápa szobra
A városi templom, a Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébániatemplom szomszédságában, a Rózsakertben avatták fel Szent II. János Pál pápa egész alakos szobrát. Az egyházfő 1996-ban, második magyarországi útja során maga is meglátogatta a várost és Szent Márton hegyét.
Szoborpark – történelmi sétány
A Szabadság téren található parkban 1940-ben épült országzászlót Kelemen Krizoszton adományozta a településnek. Tégla talapzaton kovácsoltvas zászlótartó magasodik, csúcsán kereszttel. A parkban láthatjuk még az Árpád-domborművet, Géza fejedelem és Szent István szobrait is.
Radnóti Emlékmű
Az egykori téglagyár meddő medencéjében rekonstruált téglaégető-kemencében található Radnóti Miklós szobra. 1944 novemberében Radnóti a pannonhalmi téglagyárban töltötte utolsó éjszakáját, mielőtt másnap Abdánál, az erőltetett menet pihenőjénél meggyilkolták.
A szobrot Meszlényi János készítette 1983-ban, 2016-ban lakossági összefogással felújították.
Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet
1992-ben hozták létre 7042 ha-on a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetet.
Pannonhalmán több alaklommal is jártunk, vagy a főapátságot tekintettük meg egész napos program keretében, vagy a település más nevezetességeit kerestük fel.
Szerk.: Ildikó és Zoli
