Autóbusszal utaztunk Rovinjba. Tranzitszállás nélkül tettük meg az utat az Isztriai-félsziget városába, ahol apartmant béreltünk. Az érkezés után egy taxi szállította az utasokat a lefoglalt szállásokra. Órákat vártunk az elhelyezésre, mire végre ránk került a sor. Félpanziós ellátást kaptunk, amit egy óvárosi étteremben biztosítottak. Az apartman két kilométerre volt az étteremtől, helyi járatok ezen a szakaszon nem közlekedtek, így mindennap több kilométert gyalogoltunk az étkezés miatt.
A tengerpart itt sziklás és köves, úszópapucs nélkül nem javasolt a fürdőzés. Mi megtettük. Csipesszel szedegettük ki a tengeri sün tüskéit a talpunkból.
Rovinj egy kiálló szirtfokra épült festői szépségű városka az Isztriai-félsziget nyugati részén, Porečtől 15 km-re, délkeletre. A tulajdonképpeni városmag két, egy kis félszigeten (egykori szigeten) emelkedő dombon fekszik. A város szíve a Szent Eufémia-templom a 30 méter magas Montén magasodik. Rovinj óvárosa e köré tömörült. Utcácskái szűk, hegyről le és fel kacskaringózó sikátorok. Román-gótikus, reneszánsz, barokk és neoklasszicista épületeinek ablakai, teraszai, baladurjai, tetőteraszai, kapuzatai és lépcsősorai megőrizték az ódon hangulatot. Az északi és déli oldalon fennmaradtak a kora középkori és reneszánsz városfalak. Az egykori hét városkapuból három maradt meg a kikötőből és az óváros között: a Szent Benedek-kapu, a város címerével díszített Szent Kereszt-kapu valamint a Fal alatti kapu.
Szent Eufémia Rovinj védőszentje. A templomban, a Szent Eufémia-oltár mögött található a proconnesusi márványból (Marmara-szigetek, Márvány-tenger) faragott 3. századi szarkofág a szent ereklyéivel. A szarkofágban található a szent drága aranyos ruhákba öltöztetett csontváza.
Rovinjból szárnyashajóval mentünk át az olaszországi Velencébe. Katamarán is indult, de mi a gyorsasága miatt választottuk a szárnyashajót. Aznap ez rossz döntésnek bizonyult. A hajó egy meghibásodás miatt több órát vesztegelt a tenger „közepén”.
Velence maga a csoda. A várost sokszor illetik az „Adria királynője”, a „víz városa” és a „fény városa” jelzőkkel. Gyalogosan fedeztük fel, megnéztük a legfontosabb látnivalókat; pl. Szent Márk székesegyház, Campanille, Dózse palota, Sóhajok-hídja, Ca d’Oro, Rialtó-híd stb.
A város védőszentje Szent Márk, akinek földi maradványait a velencei vezetés mindenképpen a településen akarta tudni, ezért néhány kereskedőhajó elment 828-ban Alexandriába és hazaszállították a maradványokat.
A világ első kaszinója is a lagúnák csodálatos városához kötődik, amit 1638-ban nyitottak meg a nagyközönség előtt.
Az egy napos velencei kirándulás után visszatértünk Rovinjba, ahol a következő napokban gasztronómiai élményekkel is gazdagodtunk. Megkóstoltuk a brodet-et, ami mindenféle tengeri herkentyűs ragu és polentával tálalják. A fuzi egy tipikus helyi tésztakülönlegesség, kézzel sodorják, és fehér szarvasgombával készítik. Tengerparti sütinek számít a fritule, ami pici fánk, a belsejében mazsolával.
Írta: Ildikó
