Alsóörs
Alsóörs a Balaton keleti medencéjének északi partján, Balatonalmáditól 5 km-re fekszik. Szomszédos települései Lovas, Paloznak és Felsőörs. Szőlővel borított lankáin kezdődik a csopaki borvidék.
A település és környéke már a római időkben is lakott lehetett, a magyarok megtelepedése után az Örsúr nemzetség birtokai közé tartozott. Első ismert okleveles említése a 13. századból származik.
A középkorban királynéi birtok volt a terület, akkoriban vehette kezdetét a vörös homokkő bányászata.
1909-ben épült ki a vasútvonal, s ez utat nyitott a fejlődésnek. Rövidesen kialakult a fürdőtelep, valamint fürdőegylet is alakult. Az egyik első üdülővillát Endrődi Sándor (1850-1920) költő építtette.
Felsőörs
Felsőörs a Veszprém, Balatonalmádi, Balatonfüred által közrezárt háromszögben fekszik. Nevének legelső ismert írásos emléke 1318-ból származik.
A középkorban a mai Balatonalmádi és Paloznak között, a Balaton mellett terült el az Örs nevű királyi föld, amely már a 13. században három részre vált, a mai Alsóörsre, Felsőörsre és Lovasra.
Felsőörs legrégebbi birtokosai az Örsi, későbbi nevükön Batthyány és a Fajszi Ányos család tagjai. A Felsőörsi prépostsági templom alapításának pontos ideje nem ismert, feltehetően a 12. század végén történt. A prépostság kegyura folyamatosan a Batthyány család volt.
A falu birtokosa volt a prépostság, de jelentékeny részben a veszprémi káptalan is.
A török időkben többször is pusztítást szenvedett a falu. A népesedési és gazdasági helyzet csak a 18. században kezdett javulni. A 19-20. században a népesség folyamatosan növekedett.
Alsóörsre és Felsőörsre többnyire teljesítménytúrák kapcsán látogattam el (Mandulavirág, Balaton IVV, Felsőörsi nyolcas), ezek során megismerhettem a környék természeti látnivalóit, nevezetességeit.
Emlékezetes élményeket jelentett bejárni a Somlyó-hegyi kilátó, a Csere-hegyi kilátó, a Királykúti-völgy, a Malom-völgy vagy a Csákány-hegyi kilátó környező vidékét.
Szerk.: Zoli
