Szentpéterfánál léptük át a határt, onnan közelítettük meg a dél-burgenlandi festői kisvárost. Sok vihart látott a város és a vár is. Napjainkban idegenforgalmi gócpont, határában gyógyforrás fakad. A város szélén kis tavacska, strandoló és táborozó hellyel.
A város fölött a Quisin nevű meredek, kerek bazaltdombon állnak Németújvár romjai.
II. Géza magyar király 1157-ben a várhegyet és tágas környékét eladta a stájer Wolfer von Wildonnak. Ő a hegyre favárat épített és bencés kolostort telepített. A 12. század végén már kővár épült a favár helyére és később ebbe ültek be az oligarcha Németújvári grófok. 1524-ben a Batthyányak kapták meg s a következő évszázadok során végig megtartották.
A vár messziről látható, felvonó vezet fel a magasba, ami látogatásunk idején (2022 július) nem működött, de kihagyhatatlan élményt jelentett gyalogosan felkapaszkodni egészen a fellegvárig. Fentről pompás panoráma nyílik a lenti városkára és a környező tájra.
Legjobb állapotban maradt meg a lovagterem, az ősök képtára, a múzeum és a gótikus várkápolna. Ez utóbbi 1300-ban épült.
A várat családi belépővel tekintettük meg. A hely kutyabarát, így négylábú kedvencünk a múzeumba is bejöhetett. A várhegy lábánál a parkolás ingyenes.
Szerk.: Ildikó és Zoli
