Gustav Klimt osztrák festőművész (1862-1918), a szecessziós stílus egyik legismertebb képviselője. Művei kifejezik azt a légkört, melyben a gyönyör kultuszának hódoló bécsi felső középosztály élt. Hírnevét annak köszönheti, hogy a kor egyik legkiemelkedőbb erotikus festője és legjelentékenyebb grafikusa rangját vívta ki.
Egy teljes napot szántunk arra, hogy Gustav Klimt nyomába eredjünk az osztrák fővárosban, Bécsben.
Csalódás, hogy Klimt személyiségéről nem tudunk sokat. Rengeteg a legenda, de nagyon elenyészőek a tények. A művész hallgatag természetű volt és saját személye nem igazán érdekelte.
A művész 1862. július 14-én a Bécs melletti Baumgartenben született, másodikként a csehországi metsző, Ernst Klimt és a bécsi származású Anna Finster hét gyermeke közül.
1876-ban kezdte meg tanulmányait a bécsi Császári és Királyi Művészeti és Ipari Múzeum Iparművészeti Iskolájában. Julius Viktor Berger festőosztályába járt.
Életrajzának legtöbbet tárgyalt fejezete Emilie Flögéhez fűződő kapcsolata. Öccse házassága révén ismerte meg Klimt a Flöge-testvéreket, akik által bejuthatott a „bécsi társaságba”. Klimt és Emilie soha nem házasodott össze, de a művésznek több gyermeke is született más hölgyektől.
Klimt-villa
A Klimt-villa nem mondható egy nagy turista látványosságnak, mert nem rendeztek be benne múzeumot, de akit érdekel Klimt élete és munkássága, azoknak kihagyhatatlan látnivaló. A művész születésének 150. évfordulója alkalmából adták át a felújított villát, ami Klimt műterme volt 1911 és 1918 között, egészen a haláláig.
A villa a Feldmühlgasse 11. szám alatt álló házban található és olyan ismert művek születtek itt, mint az Adele Bloch-Bauer II vagy a Hölgy legyezővel című festmények.
Amikor Klimt ideköltözött nem így nézett ki a műterem. Csak egy egyszintes kis ház volt a kertben, nagyon szerénynek számított. Az előszoba pont olyan, mint amilyen Klimt életében volt. A berendezésből az egyik fürdőkád eredeti, a többit fényképek alapján rekonstruálták.
Klimt sírja – Hietzing temető
Klimt sírja a hietzingi temetőben található, Bécs 13. kerületében, Maxingstraße 15 (sírhely: Group 5, 194/195). Nagyon egyszerű sír, nekünk a számozás alapján sem volt könnyű megtalálni, de végül megérte a keresgélést és rábukkantunk.
Női portrék
Klimt életművének legismertebb részéhez tartoznak a női portrék. Múzsája volt Emilie Flöge, Margaret Stonborough-Wittgenstein, Fritza Riedler, Eugenia Primavesi, Hermine Gallia és a leghíresebb, Adele Bloch-Bauer.
Adele Bloch-Bauer volt az egyetlen, akiről Klimt két portrét is készített. Adele szépséges asszony volt, egy gazdag cukorgyároshoz, Ferdinand Bloch-hoz ment feleségül, aki Klimt mecénása volt. Ő kérte meg a művészt, hogy fesse meg Adele portréját. Az Adele I., melyben aranyozott Madonnaként tündököl, lett Ausztria Mona Lisája és az ország leghíresebb festménye. A képek tulajdonjoga komoly peres ügyekhez is vezetett, ugyanis számos festmény korábban ausztriai zsidó családok tulajdonában volt, – sokszor ők voltak a megrendelők és a mecénások – amit a nácik lefoglaltak. Adele képe is visszakerült a jogos örököshöz, unokahúgához, Maria Altmanhoz. A történetről film is készült, Hölgy aranyban címmel.
Adele Bloch-Bauer sírja
Adele sírját is szerettük volna Bécsben meglátogatni. Ez volt a legnehezebb feladat. A Klimt-villában kértünk felvilágosítást, de ott nem tudtak információval szolgálni. Annyit már előre itthon kiderítettünk, hogy Adele a Friedhof Feuerhalle-Simmering temetőben nyugszik. Kb. két órán keresztül állítottunk meg a temetőben sétáló embereket, kérdeztünk ott dolgozókat, a portást is. Senki nem tudta, hogy hol van Adele sírja, sőt még azt sem tudták, hogy ő kicsoda. Bécsben Adele portréja köszön vissza sálakról, bögrékről, párnahuzatokról, pólókról, határidőnaplókról, hűtőmágnesekről, képeslapokról. Szomorú, hogy sokan mégsem ismerik.
Klimt gyűjtemények Bécsben
Felső-Belveder
A Felső-Belvederben található a világ legnagyobb Klimt gyűjteménye, köztük a „Csók” és „Judith” is. A „Csók” a legtöbb formában reprodukált Klimt mű. Keletkezése a művész „arany” korszakának idejére esik, amikor különösen sok aranyfestéket és valódi (lap-) aranyat használt képeihez. A Judit című, 1901-ben keletkezett festmény keretén olvasható a „Judith und Holofernes” felirat, de Holofernész levágott feje majdnem teljesen kiszorult a képmezőből. Klimt nem a mitikus eseményt beszéli el, hanem Juditról készít portrét.
Leopold Múzeum, Albertina, Wien Museum
Láthatunk még Klimt műveket a Leopold Múzeumban, az Albertinában és a Wien Museum-ban. Utóbbi rendelkezik a világ legnagyobb Klimt-grafika gyűjteménnyel.
Részletek Klimt életéből
1890. Elsőként kapja meg a császári díjat, A régi Burgtheater nézőtere című festményéért.
1893. Magyarországra utazott, hogy Esterházy herceg megbízásából lefesse a tatai kastélyszínház nézőterét.
1900. A párizsi világkiállításon aranyérmet kap a Filozófia című festményéért.
1902. Az Albertina rajzokat vásárol Klimttől grafikai gyűjteménye számára.
1908. Az Osztrák Állami Képtár megvásárolja a Csókot.
1911. Rómában a nemzetközi kiállításon A Halál és életért első díjat kap.
1917. Miután a miniszter negyedszer is elutasítja kinevezését rendes tanárrá, a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választja.
1918. január 11-én bécsi otthonában agyvérzést kap, február 16-án halt meg, számos befejezetlen festményt hagyott maga után.
(Klimt több műve 1945. május 8-án elégett a felgyújtott Immendorf Kastélyban).
Szerk.: Ildikó
