A Dohány utcai zsinagóga Budapesten, a hetedeik kerületben található. Nemcsak a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, hanem a legnagyobb egész Európában.
Egy vasárnapi napot választottunk a zsinagóga felkeresésére, előre foglaltunk jegyet, így elkerülve a hosszú sort a jegypénztárnál. Előre vásárolt jeggyel a zsinagóga bemutatását is meg lehet hallgatni, mi a magyar zászlónál gyülekeztünk a vezetésre várva.
A zsinagóga vezetett bemutatóján megtudtuk, hogy építésére pályázatot írtak ki, amit Ludwig Förtster német építész nyert el, a mór stílusú zsinagógatervével. (Ő tervezte Bécsben a nagyzsinagógát is). Az építkezés csak úgy kezdődhetett el, hogy a teljes összegnek rendelkezésre kellett állni. Tehetős zsidó családok támogatták az építkezést, illetve előre áruba bocsájtották az ülőhelyeket, így jött össze a pénz. Egy ülés ára akár egy ház árával is felért, örökölhették vagy bérbe is lehetett adni. Végül öt év alatt végeztek a teljes kivitelezéssel.
Megtudtuk azt is, hogy a neológia a zsidó újító mozgalom egy speciális magyar ága, amit az emancipáció keltett életre. Az irányzat előfutára Lőw Lipót rabbi volt, aki elsőként kezdett magyarul prédikálni.
A zsidó vallás a világ egyik legősibb vallása. Nem térítő vallás, lehetséges az egyéni betérés, de hagyományosan az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó. Ma Magyarországon 80-100 ezer zsidó él, ebből 8-10 ezer vállalja zsidó identitását. Szombatonként 150-200 ember jár ide zsinagógába. Külön ülnek a férfiak és a nők. Más ünnepeken a karzatot is megnyitják.
A zsinagógában (gyülekezés háza) 2964 ülőhely található, ebből 1492 férfi és 1472 női. Az istentiszteletek idején a turistaforgalom szünetel, de a szertartást bárki megtekintheti. Imaidő péntek esténként és szombat reggelenként van. A zsidó vallás egyik alapvető előírása a szombat (sabbat) megtartása. Ilyenkor nem lehet munkát végezni. Mivel a fűtés beindítása és a világítás felkapcsolás is munkának számít, ezért a zsinagóga gondnoka nem zsidó vallású ember és orgonán sem játszhat szombaton zsidó, mert az is árammal működik. Így született meg az a megoldás, hogy a kórus és az orgona fizikailag el lett választva a templom szakrálisan használt részétől, mert így vallásilag a zeneszó már „kintről” jön be a templomba. Szombaton nem lehet pénzzel sem foglalkozni, ezért a zsinagógában nincs perselyezés. Nem lehet emelni, cipelni, tüzet gyújtani és főzni sem. Ezért szombati étel a sólet, mert az már pénteken megfő.
A zsinagógában a keleti főfalon helyezkedik el a frigyszekrény, melyben a Tóra-tekercseket őrzik. Ezek más néven a Mózesi könyvek, amely a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve. A tekercsek pergamenre íródnak, héber/arámi nyelven, madártollal vagy tintával. A Tóratekercshez 62-82 pergamen lapot használnak fel, pontosan 304 805 betűt tartalmaz. Minden lapon 42 sor van. Egy év alatt olvassák el őket, minden héten egy szakaszt, jobbról balra olvasva. Minden zsinagógában a világon ugyanazt a heti szakaszt olvassák. 10 felnőtt zsidó jelenlétében lehet a Tórát olvasni, 13 éves kortól számít felnőttnek egy ember. Ha csak kilencen vannak, akkor nem lehet Tórát olvasni, ez a törvény. A sorokat egy rúddal követik.
A Hősök zsinagógája ma már része az épületegyüttesnek. 1931-ben épült, 186 személyes és annak a 10 000 magyar zsidó katonának állít emléket, akik az első világháborúban hősi halált haltak. Számukat onnan tudják, hogy az akkor zsidó újság, az Egység, pontos statisztikát vezetett az elesettekről.
1896-ban hozták létre azt a kiállítást, ami a zsidók történelmi emlékeit mutatja be. E kiállítása anyaga lett a későbbi zsidó múzeum alapgyűjteménye, mely 1932-ben került a végleges helyére, a zsinagógához épített épületszárnyban.
A zsinagóga udvarán található egy temető. Zsidó szokás szerint nem helyezhetnének temetőt zsinagóga mellé. Ez itt szükségből jött létre, a második világháború miatt. Mivel a háború alatt ez volt a gettó területe is, több ezer holttest hevert a zsinagóga falánál. A gettó felszabadulásakor 24 közös sírba temették a 3000 halottat a zsinagóga udvarán. Így a Dohány utcai zsinagóga az egyetlen a világon, melynek kertjében temető van.
A kert mellett található a Holocaust emlékpark. Egy szomorúfűzet ábrázoló fém alkotás, melynek leveleire felvésethető az elhunyt hozzátartozó neve. 6000 levél van a fán, 125 dollár volt egy levél. Az ebből befolyt összegből is jöhetett létre a zsinagóga felújítása. Az épületet a Mazsihisz 2014-ben megvásárolta. Itt a kertben az embermentőkre is emlékeznek, 25 000-en vannak a világon, ebből 813 magyar. Aki legalább egy zsidót megmentett, az a világot mentette meg.
A hagyomány szerint a zsidók nem virágot, hanem követ helyeznek el. A virág elhervad, de az elhunytak emléke legyen olyan, mint a kő, örök.
Szerk.: Ildikó
