Idén nyáron ismét Tunéziát választottam úticélul. Repülőjegyet a Kartago Tours Utazási Irodán keresztül foglaltam charter járatra Monastirba, a szállás foglalást algériai utazási irodán keresztül intéztem. Állandó OTP európai utasbiztosítással rendelkezem, ami Tunéziára is érvényes. Ez nagyon kényelmes megoldás, a gyakori egy-egy napos külföldi kirándulások/utazások alkalmával soha nem kell a biztosítással foglalkoznom.
A Smartwings, a Cseh Köztársaság járata a kora reggeli órákban érkezett Budapestről a monastiri Habib Bourguiba repülőtérre. A járaton ellátás nincs, euróért vásárolható szendvics, keksz, üdítő, kávé, tea és víz. Én egy üres palackot vittem magammal, amit a reptéri ellenőrzés után megtöltöttem vízzel, így nem kellett innivalóra költenem.
Monastirból vonattal utaztam Sousse-ba. Most ültem először Tunéziában vonaton. Nagyon kényelmes, klímás, tiszták a kocsik, lehúzható napellenzővel rendelkeznek az ablakok. Ez villamosított vonat (Metro du Szakel) és 20 perc alatt érhető el Sousse központja Monastir központjából. Sűrűn közlekedik.
Sousse
A „Sahel gyöngye” (a Földközi-tenger gyöngye) az ország harmadik legnagyobb városa. Hammam Sousse-nál érjük el a város szélét, de az előváros már egybeépült az anyavárossal.
Szálláshelyem a három csillagos Royal Beach Hotel volt (Boulevard 14 Janvier, Sousse). Miután sokszor jártam Tunéziában, több szállodát és apartmant kipróbáltam, nem értékelném háromcsillagosra ezt a szálláshelyet. A nem működő légkondicionáló miatt egy napig tartott a szobacsere, igaz, utána meseszép volt a tengerre nyíló kilátás és mindennap hajnali négyig tartott az ingyen koncert a hotel melletti bárból. A szobákban nincs tv és wifi. Internet elérhetőség csak a szálloda halljában lehetséges, de mivel mindenki ott gyűlik össze, így a szolgáltatás gyakran elérhetetlen és akadozó.
A félpanziós ellátás beletartozott az árba. Az egyszerű reggeli mindennap az alábbiakat tartalmazta: baguette, kalács, lekvár, vaj, méz, felvágott, kockasajt, paradicsom, uborka, cornflakes, kávé és üdítő.
A vacsora nekem nagyon ízletes volt, helyi specialitásokat készítettek. Brik (rétes vékonyságú tészta, burgonyapéppel és petrezselyemmel töltve, forró olajban kisütve, couscous (búzadara leöntve a pörköltünkhöz hasonló lédús bárányhússal vagy csirkehússal), doulma (hússal töltött cukkini), íjja (tojásrántotta paradicsomszósszal), kaftadji (sülthús darabkák cukkinivel és paprikával), merguez (széntűzön pirított birkakolbász). A desszert kínálatban általában görögdinnye, sárgadinnye, alma, aprósütemény és puding szerepelt.
A szálloda saját stranddal rendelkezett, napernyőkkel és napozóágyakkal. Imádom a tunéziai tengerpartokat. A puha homokba belesüpped a talpunk, a tenger kellemesen meleg, vannak kagylók, de amíg az elmúlt években a parton szedegettem őket, most már nem mossa ki őket a víz, úgy kell felszedni a sekély vízből, amit nehezítenek a nagy hullámok. Csökkent a mennyiségük és már nem lehet olyan szép nagyokat találni, mint korábban. A tengerparton kiabálnak az árusok. Törölközőket, teát, popcornt és beignet árulnak. Utóbbi nagyon finom, a mi fánkunkra emlékeztető cukrászsütemény.
A szállodában szemtanúja voltam egy életmentésnek. A belső medence mélyebb részén fuldoklott egy hölgy. Korán reggel volt, rajta kívül más még nem úszott, csak a barátnője sikított a medence mellett. Erre lett figyelmes Tarek Ziad algériai tűzoltó, aki azonnal beugrott a vízbe és szakszerűen kisegítette a bajbajutottat. Nálunk ilyenkor elismerés jár egy életmentőnek. Itt hiába szóltam a recepción, hogy mit láttam és aki életet ment, megérdemelne elismerésként egy köszönő levelet a szállodától, de a recepciós és a hotel vezetősége teljesen elzárkózott ettől a gratulációtól.
Egyik este kipróbáltuk a dotto kisvonatot. Egy órás az út, Sousse és Port el Kantaoui szállodasorai körül közlekedik. Mindig hatalmas a tömeg, harcolni kell a helyekért. A programot színesíti, hogy egy zenész is helyet kap a kisvonaton, aki dobol és közös éneklésre buzdítja az utasokat
Sousse-t föníciai tengerészek alapították i. e. a 9. században Hadrumet néven. A város három részre osztható: óváros (Medina), modern városrész és a szállodasor.
A város legértékesebb látnivalója a Medina. Ha a Medinába érünk rögtön a Nagymecsetet látjuk. Ide nem építettek minaretet, hanem a fal tetején elhelyezett pavilont használták imahívásra. A Nagymecsetet megfelelő öltözetben látogathatjuk, benézhetünk az imaterembe, láthatunk kufikus jellegű feliratokat (a Korán eredeti írásstílusa).
A Medinával szemben találjuk a Ribatot. Kardforgató férfiak (murabiitnek) őrhelyéül szolgált. A tornyokból kémlelték, nem közelít-e az ellenség.
Sousse-t azért szeretem, mert egy városon belül belecsöppenünk egy másik világba. Az óváros az egyik legszebb példája az arab építészetnek Tunéziában. Mindez az évszázadok során szinte változatlan maradt. Számos műemléket nézhetünk meg itt, melyekről korábbi tunéziai bejegyzéseimben már beszámoltam. Engem minden alkalommal elbűvöl a souk színes forgataga, a fűszerek illata, az arab szőnyegek mintái, a tányérok csodálatos kézzel festett dekorációi, a friss gyümölcsöket kínáló árusok hada, a müezzin hívó szava. Csak állok és nézem azt a színkavalkádot, amit mindezek együtt nyújtanak nekem.
Ildikó
